Ugrás a fő tartalomra

Virág-nak!

Ott álltunk, nézem a kezét ahogy gyengén fogja a kezemet. Féletem megtenni azt a fél lépést. Nézem, és tudtam döntenem kell. Eljött a pillanta, hogy válasszak. Felnéztem szemébe, s próbáltam kiolvasni, hogy Ő mit szeretne. Megmozdultam és a tér egy pillanat allat szertefoszlott közöttünk. Teste épp érintette tesem. Lassan emeltem kezem az arcához. Szemét figyeltem, hogy érezzem ha megbántom. Kezem arcához ért, s éreztem bőrét. Éreztem, nem kellet volna félnem. Szemében a nap utolsó csepp fénye. Hozzá hajoltam, és szájára lágyan csókoltam. Kezemmel átkaroltam. Éreztem illatát, hajának csiklandozását. A másikkal kezét továbbra is szorosan fogtam. Ő volt nekem az élet, Hold az alkonyati derengésben. Rá néztem, Ő szemebe nézett. Figyeltük egymást a fakuló napfénybe. Végül Ő búj kényelmesem kajaimba.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!