Ugrás a fő tartalomra

Kicsit rólam

A nevem nem árulom el, aki ismer tudja! (Igor, vagy StarWish itt a neten).
1984. október. 19-én születtem Győrben, és 2004-ig ott is laktam!
175 centi vagyok, és kb. 65 kiló. Ezt már jó 8 éve tartom! :D
Anyumnak, és apumnak a második gyereke vagyok, van egy bátyám(1982) és egy öcsém (1988).
Általánosba Győrbe a Szabadhegyi Közoktatási Központba jártam. (De ott nem vettek fel gimibe.)
Majd jártam Győrben a Lukácsba, Gábor Lászlóba s a Jókaiba… Hol végülis le tettem a 9. osztályt.
Érdekességként magam tanultam angolt, HTML-t, s pascalt. (Meg pár más nyelvet is megértek.)
Egy győri óvodában dolgozomtam. (Szeptember 13-ig.)

Az álom nőm aki ismer tudja: Vimira. Vörös, hullámos, hosszú hajú. (Állandóan velem változik.) Valahogy úgy képzeljétek el mintha egy szép ír csajt látnátok magyar vérrel. Nem ragozom. Ja, és szeretem a szeplőket. (Volt barátnőmön is szerettem. :) ) Egy érdekesség ami, nem is igazán Vimirás dolog, mégis hozzá tartozik. Overáll (nem sí, és munka) fetisiszta vagyok, szóval ő sem veti meg! Persze Vimira elsősorban regényeim nőalakjaként jelenik meg. Lassan 10 éve formája az idő!

Vágyaim vannak, nagyok is, szépek is. A legnagyobb, hogy kijussak Amerikába egy filmforgatásra… Dolgozni szeretnék rajta nem bambulni hogy csinálják! A második a fényképező, amit sokat emlegetek. Kiadni a verseim sem lenne utolsó, vagy dalszövegeket írni (esetleg forgatókönyvet). De szeretnék céget alapítani ami számítástechnikával foglalkozik. Szeretném ha lenne akkora szavam, és vagyonom, hogy tudjak segíteni fiatalokon. S egyszer ha mindennek vége szeretném, ha valahol Írországban telepedhetnék le!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Valami nem hagy!

Kezdem azzal a része ami inkább érdekel (másokat). Úgy tünik, hogy a munka amit végzek nem is végezhetném. Az indok egyszerű és szemét. Helyi közmunkát csak helyi lakos végezhet, más település lakosa nem. Lényeg, hogy én Győrben nem csinálhatom. Persze kérdéses hogy egy 1000 fős faluban ekkora munkanélküliségnél hogy lenne munkám? o.O Bár azt sem étem, mért kellet megvármi, hogy szabadságról vissza érjen a főnök, mért nem szóltak elöbb? Utállom a munkaügyit! :@ Holnap meg kb. 9-10-ig várhatok mire megtudok valamit! Tök jó! A másik: Reggel esett az eső, mindenki látta-érezte mennyire. Gondoltam elengednek - volt róla szó a beszélgetésen. Nem is készültem nagyon a mai napra. Beérek, szól a gondnok úr várjuk az öltözőben. (Ott öltöznek a lovászok, képzelhetitek mi van ott! Kb. 6x2 méter.) Vártunk, átmentünk a szembeni terembe. Ott is vártunk. 8-kor vissza az öltözőbe, ott aztán aludni próbáltam. Munkatársamnak sikerült is... Úgy horkolt, mint állat! Volt vagy 50dB. :O 8:45-kor aztán lejö...

Lekapcsolom, és megmentem a Hómacikat!

Csatlakoztam a Föld Órája akcióhoz. És létre hoztam a Hómaci projectet (két részből áll: 1) örökbe fogadok egyet, 2) fényképeket csinálok plüs Hómacikkal!), azzal a szándékkal, hogy felhivjam a figyelmet a Hómacik (azaz a jegesmedvék) veszéleztett mivoltjára. Ime a képek hozzá!