Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2008

Karácsonyi üdvözlőlapom!

Bárhol is légy ezen a világon, bármit is csinálj most. Kérlek állj meg most! Hallgasd a hó halk szálingózását, a gyerekek izgatott várakozását. Egy pillanatra hagyd magad mögött mindent, az élet most megpihen. Ebben a meghitt pillanatban kivánok boldog, szép, emlékezetes karácsonnyt!

Karácsonyi üdvözlőlapom!

Bárhol is légy ezen a világon, bármit is csinálj most. Kérlek állj meg most! Hallgasd a hó halk szállingózását, a gyerekek izgatott várakozását. Egy pillanatra hagyd magad mögött mindent, az élet most megpihen. Ebben a meghitt pillanatban kívánok boldog, szép, emlékezetes karácsonyt!

Karácsonyi üdvözlet a nagybátyámnak!

Írtam a nagybátyámnak egy karácsonyi lapot, olvassátok: "Csak boldog karácsont szeretnék kivánni! S elmondom nálunk milyen is az idei karácsony. Szomorú és mélabús. Így 23-án úgy tünik még karácsonyfa sem lesz az igazi! (Sajnos nem lesz rajta szaloncukor, és igen műfenyőnk van.) Ha felteszed a kérdés miért, a válaszom: nem tudom. A családban mindenki dolgozik: Zsu oviban, Gábor a csavarboltban (ahol a plusz minkát nem becsülik, sem Zsunál), Bence és a barátnője munkanélküli két hónap után a postán, én pedig egy győri óvódában vagyok két hónapja, minimálbérért takarító. Ezek után valóban nem értem... Pedig egész évbem ahol tudunk egitettünk. Gondolok itt a kis Kirára aki az egyik fotelágyat kapta meg. ( Sosem fogom elfelejteni mekkorát nézett mikor megtudta, hogy az övé.) De mondhatom a Jennyt aki a lecserélt pc alkatrészeket kapta. (Hisz saját fizumból fejlesztettem.) De vannak még sokan kiknek önzetlenül segitetünk. Mégis az élet minket nem segit. Nem rég kiderült hogy a Krisz

Karácsonyi üdvözlet a nagybátyámnak!

Írtam a nagybátyámnak dlinkico egy karácsonyi lapot, olvassátok: “Csak boldog karácsonyt szeretnék kívánni! S elmondom nálunk milyen is az idei karácsony. Szomorú és mélabús. Így 23-án úgy tűnik még karácsonyfa sem lesz az igazi! (Sajnos nem lesz rajta szaloncukor, és igen műfenyőnk van.) Ha felteszed a kérdés miért, a válaszom: nem tudom. A családban mindenki dolgozik: Zsu oviban, Gábor a csavarboltban (ahol a plusz munkát nem becsülik, sem Zsunál), Bence és a barátnője munkanélküli két hónap után a postán, én pedig egy győri óvodában vagyok két hónapja, minimálbérért takarító. Ezek után valóban nem értem… Pedig egész évben ahol tudunk segítettünk. Gondolok itt a kis Kirára aki az egyik fotelágyat kapta meg. ( Sosem fogom elfelejteni mekkorát nézett mikor megtudta, hogy az övé.) De mondhatom a Jennyt aki a lecserélt pc alkatrészeket kapta. (Hisz saját fizumból fejlesztettem.) De vannak még sokan kiknek önzetlenül segítettünk. Mégis az élet minket nem segít. Nem rég kiderült hogy a Kr