StarWish furcsa világa!

VOLTAM NETADO TUNTETESEN STOP TOBB VOLT A SAJTOS MINT A TUNTETO STOP NEM MARADTAM STOP NEM VOLT ITT SEMMI STOP

Tudom már leginkább az én hibám, hogy nem beszélünk. Persze ez annak is oka, hogy túl idealizáltalak. A találkozás túl szép volt, hogy igaz legyen. Sajnos el is rontottam mindent. Lassan egy éve nem is írtam. Igen, zavar, hogy nem neked írok, hanem egy köztes embernek, de ezen felül kéne kerekednem. Igyekszem majd... Most viszont kívánok, talán nagyot, de neked mit tehetnék, ha nem nagyot. Az évek során mindent megírtam, hozzáadni most sem tudok. Remélem hamarosan megtalálod ki mellett mindig boldog lehetsz. Kitart melletted a bajban is. Ki oldalán vállalod életed majdani legnagyobb kincsét. Ennyit kíván, magát a szemed tükrében a világot. Boldog 28. születésnapot!

Hiába nézek szemedbe Nem találom helyemet Képekbe kapaszkodom Nélkülük semmi sem vagyok Fakó fotón arcod ragyog Az utam így mutatod Elhagyott erdő lelkem Sötétben fényed reményem Hiszel egyáltalán bennem Tudod-e ki vagy nekem Figyelem mozdulatot Egy csókért minden feladok 2014.X.15. (Nia) [spoiler intro="Háttér" title="Nia fénye"]Nia egy csaj. Nagy meglepetésre. :) Létező wellsi név, és fényességet jelent. Igen, megint titkolom ki áll a háttérben, de erre is hamarosan fény derül. Nagyon nem is, de hatással volt rám. A verset magát kétszer kezdtem újra, mire úgy éreztem ér valamit. Egyébként már minden versem a poet.hu versszerkesztőjével készül. Reklám vége. Szegény kis irományról süt a reménytelenség. Nem arról szól, hogy most nincs semmi esély, vagy lehetőség, hanem, hogy nem tudok fenntartani egy kapcsolatot. Sajnoos minden kapcsolat kiadásokkal jár. Akinek nincs bevétele, nem tud még csak oda menni a másikhoz sem. Na, de részletezem ahogy szoktam... Az első vers

Eljött a pillanat, hogy elkezdődjék egy nagy utazás. Elhozom a kávék világát kicsit. Bemutatok kávékat, és írok kultúrájáról is, sőt még magát a kávébabokat is. Remélem izgalmas lesz, és tetszeni fog. :) Az első kávé a Nicaraguai dohánykávé ! Helyszín a Cafe Frei . "A Cafe Frei kínálatának legsikeresebb kreációja ez az illatában és ízében is szivarra emlékeztető kávé. Füstös és sűrű latin világba repít minket. A nicaraguai dohányleveleket speciális módszerrel lédús alma-reszelékbe áztatjuk, aztán összefőzzük tejszínnel. Így jutunk ahhoz a komplex eszenciához, ami pár pillanat alatt a nyelvünkre csempészi Közép-Amerikát, a színes és zűrzavaros Nicaragua izgalmát. " - írja a kávélap. Illata testes, szivar szerű. Ám picit érezni rajta az almát. Egy cukorral, hosszan ittam, így annyi volt a pohárba, mintha cappuccino-t innák. Íze mellbevágó, egy pillanatra mindent elfelejtesz. Átjár az íze. Nem nagyon tudom mihez hasonlítani. A nyelvem véget csiklandozza. Édes, de nem émelyítő, k

Nem így terveztem, hogy ez lesz a következő épkézláb posztom, de nagyon hatott rám a szám. Annyira, hogy ez lesz az első, hogy zenét (mp3-at) teszek a blogba. Vaciláltam, hogy egyátalán megírjam-e ezt. Azért is, mert sebeket tép fel a szám. (Ugyan úgy, mint Presser Nagy utazása...) Márti dalának háttér történetet majdnem ugyan az, mint a Régi barátom története. Elismerem, az ember akkor jön rá a dolgokra, ha valami állandóról kiderül, hogy lám mulandó. Ilyenkor elgondolkodik, hogy milyen volt eddig az élete, és így akarja-e folyatatni. Bár hiszem, hogy senki életében nincs elég kaland. Persze, aki csak azt éli meg, az nekünk igen, de valyon ő nem akar többet? Sosem késő élni. Pontosen emiatt újra életet leheltem a Bakancslistámba , és kicsit finomítottam a terveimen. Persze néhány nagy álom is benne maradt, de elérhető dolgokat tűztem ki magam elé. Még ma is akarok hozzá írni pár dolgot. Első fontos célom viszont maradt a régi... Fotórni, minél több helyen, minél több kulturát... Anny

Sokan tudják rólam, hogy imádom a kávét. Tényleg nagyon szeretem. Talán csak a cappuccino-t szeretem jobban. Na de a lényeg, hogy már rég nem úgy iszom e keserű nedűt, mint régen. Van egy ceremóniája a kávézásnak. Persze ez nem a mindennapokban értendő. Viszont ha akad lehetőségem, hely és megfelelő kávé akkor igenis kiélvezek minden kortyot. A történetem a sima 3in1-el kezdődött, és sokáig így is maradt. Igen ám, de mióta kávézom azóta próbálgatom mindenhol a cappuccino-t. Így jutottam el a McCafe-ba. Majd egy évi ott is ittam a kávékat. Ott már lehetett különböző keverékeket kérni. A indiait nagyon szeretem. Aztán jött a hír kinyitott a Frei Café... Sokáig passzoltam a dolgot, de ma bementem. Instant szerelem. Innen jött az ötlet - meg persze magától a kávézótól, megíróm a saját ki kávékalandom. A cél 100 fajta kávé megkóstolása, fotózás és ide kiírni. Több kávézót jelent ez, de csak olyat ahol magát a kávébabot ki lehet választani. Persze pár felkapott hely kivétel lesz, de ez majd

Fogalmam nincs hogyan fogom rendszerezni, azt a káoszt ami a fejemben van a Con kapcsán. Annyi mindenről szeretnék írni, de még nagyon kusza. Megpróbálok időrendben haladni, és a gondolataimat be-be szurkálom a szövegbe. (Ugyanekkor, ideje lenne egy helyesírás ellenőrző telepítése! :D Ami az Operában nem működik. :/ ) Szombat: Annyira időben sikerült kelne, hogy az még pénteken volt! Az éjjel maradékát sorozatok nézésével töltöttem. Majd készülődés, végül indulás. Nem is voltam igazán álmos. Megvettem a jegyet, kávéztam. Visszamentem az állomásra Lucy-ért, nem is voltam álom egészen míg a vonat el nem indult. Persze a vonaton nem szoktam aludni, meg a napkeltét ki nem hagytam volna. Felértünk Pestre, és elmentünk az Aréna Plázába. Venni akartam a fotómasinához 8 gigás kártyát. Csak épp azt nem vettem figyelmebe, hogy szombat reggel 8-kor semmi nincs nyitva. Komolyan csak a Tesco volt. Szóval irány a Hungexpo. Kicsit korán érkeztünk, így egy gyenge félórás várakozás után elég gyorsan a