Ugrás a fő tartalomra

Nia

Hiába nézek szemedbe
Nem találom helyemet
Képekbe kapaszkodom
Nélkülük semmi sem vagyok



Fakó fotón arcod ragyog
Az utam így mutatod
Elhagyott erdő lelkem
Sötétben fényed reményem

Hiszel egyáltalán bennem
Tudod-e ki vagy nekem
Figyelem mozdulatot
Egy csókért minden feladok

2014.X.15. (Nia)

[spoiler intro="Háttér" title="Nia fénye"]Nia egy csaj. Nagy meglepetésre. :) Létező wellsi név, és fényességet jelent. Igen, megint titkolom ki áll a háttérben, de erre is hamarosan fény derül. Nagyon nem is, de hatással volt rám.
A verset magát kétszer kezdtem újra, mire úgy éreztem ér valamit. Egyébként már minden versem a poet.hu versszerkesztőjével készül. Reklám vége. Szegény kis irományról süt a reménytelenség. Nem arról szól, hogy most nincs semmi esély, vagy lehetőség, hanem, hogy nem tudok fenntartani egy kapcsolatot. Sajnoos minden kapcsolat kiadásokkal jár. Akinek nincs bevétele, nem tud még csak oda menni a másikhoz sem. Na, de részletezem ahogy szoktam...
Az első versszak pont arról szól, amit előbb írtam. Valamint arról, hogy nekem a fotózás jelenti a mélységből a kiutat. A második rész megmutatja hogy így vettem észre Nia-t is. Fontos, hiszen, mint erős, szép nő segít túlélni. A harmadik elárulja, ismer engem, ha oly kevésbe is. Persze most is kis túlzással zártam, a katarzis végett. Bár valóban a végletekig romantikus alkat vagyok, most nem így gondolkodom vele kapcsolatban. Kis titok, a "Figyelem mozdulatod" uatlás arra, hogy ki is Nia.

[/spoiler]

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!