Ugrás a fő tartalomra

Nia

Hiába nézek szemedbe
Nem találom helyemet
Képekbe kapaszkodom
Nélkülük semmi sem vagyok



Fakó fotón arcod ragyog
Az utam így mutatod
Elhagyott erdő lelkem
Sötétben fényed reményem

Hiszel egyáltalán bennem
Tudod-e ki vagy nekem
Figyelem mozdulatot
Egy csókért minden feladok

2014.X.15. (Nia)

[spoiler intro="Háttér" title="Nia fénye"]Nia egy csaj. Nagy meglepetésre. :) Létező wellsi név, és fényességet jelent. Igen, megint titkolom ki áll a háttérben, de erre is hamarosan fény derül. Nagyon nem is, de hatással volt rám.
A verset magát kétszer kezdtem újra, mire úgy éreztem ér valamit. Egyébként már minden versem a poet.hu versszerkesztőjével készül. Reklám vége. Szegény kis irományról süt a reménytelenség. Nem arról szól, hogy most nincs semmi esély, vagy lehetőség, hanem, hogy nem tudok fenntartani egy kapcsolatot. Sajnoos minden kapcsolat kiadásokkal jár. Akinek nincs bevétele, nem tud még csak oda menni a másikhoz sem. Na, de részletezem ahogy szoktam...
Az első versszak pont arról szól, amit előbb írtam. Valamint arról, hogy nekem a fotózás jelenti a mélységből a kiutat. A második rész megmutatja hogy így vettem észre Nia-t is. Fontos, hiszen, mint erős, szép nő segít túlélni. A harmadik elárulja, ismer engem, ha oly kevésbe is. Persze most is kis túlzással zártam, a katarzis végett. Bár valóban a végletekig romantikus alkat vagyok, most nem így gondolkodom vele kapcsolatban. Kis titok, a "Figyelem mozdulatod" uatlás arra, hogy ki is Nia.

[/spoiler]

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Valami nem hagy!

Kezdem azzal a része ami inkább érdekel (másokat). Úgy tünik, hogy a munka amit végzek nem is végezhetném. Az indok egyszerű és szemét. Helyi közmunkát csak helyi lakos végezhet, más település lakosa nem. Lényeg, hogy én Győrben nem csinálhatom. Persze kérdéses hogy egy 1000 fős faluban ekkora munkanélküliségnél hogy lenne munkám? o.O Bár azt sem étem, mért kellet megvármi, hogy szabadságról vissza érjen a főnök, mért nem szóltak elöbb? Utállom a munkaügyit! :@ Holnap meg kb. 9-10-ig várhatok mire megtudok valamit! Tök jó! A másik: Reggel esett az eső, mindenki látta-érezte mennyire. Gondoltam elengednek - volt róla szó a beszélgetésen. Nem is készültem nagyon a mai napra. Beérek, szól a gondnok úr várjuk az öltözőben. (Ott öltöznek a lovászok, képzelhetitek mi van ott! Kb. 6x2 méter.) Vártunk, átmentünk a szembeni terembe. Ott is vártunk. 8-kor vissza az öltözőbe, ott aztán aludni próbáltam. Munkatársamnak sikerült is... Úgy horkolt, mint állat! Volt vagy 50dB. :O 8:45-kor aztán lejö...

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.) [youtube http://www.youtube.com/watch?v=R3UGbFtNVbA&hl=hu_HU&fs=1&border=1] [youtube http://www.youtube.com/watch?v=yYmyhEcvEvM&hl=hu_HU&fs=1&border=1]