Ugrás a fő tartalomra

Kávékaland kezdete

Sokan tudják rólam, hogy imádom a kávét. Tényleg nagyon szeretem. Talán csak a cappuccino-t szeretem jobban. Na de a lényeg, hogy már rég nem úgy iszom e keserű nedűt, mint régen. Van egy ceremóniája a kávézásnak. Persze ez nem a mindennapokban értendő. Viszont ha akad lehetőségem, hely és megfelelő kávé akkor igenis kiélvezek minden kortyot.

A történetem a sima 3in1-el kezdődött, és sokáig így is maradt. Igen ám, de mióta kávézom azóta próbálgatom mindenhol a cappuccino-t. Így jutottam el a McCafe-ba. Majd egy évi ott is ittam a kávékat. Ott már lehetett különböző keverékeket kérni. A indiait nagyon szeretem. Aztán jött a hír kinyitott a Frei Café... Sokáig passzoltam a dolgot, de ma bementem. Instant szerelem. Innen jött az ötlet - meg persze magától a kávézótól, megíróm a saját ki kávékalandom.

A cél 100 fajta kávé megkóstolása, fotózás és ide kiírni. Több kávézót jelent ez, de csak olyat ahol magát a kávébabot ki lehet választani. Persze pár felkapott hely kivétel lesz, de ez majd kialakul. Hétfőn neki is állok, kezdődik a kaland!

A reggeli kávém!

[exif id="4385"]

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...