Ugrás a fő tartalomra

Virág-nak!

Ott álltunk, nézem a kezét ahogy gyengén fogja a kezemet. Féletem megtenni azt a fél lépést. Nézem, és tudtam döntenem kell. Eljött a pillanta, hogy válasszak. Felnéztem szemébe, s próbáltam kiolvasni, hogy Ő mit szeretne. Megmozdultam és a tér egy pillanat allat szertefoszlott közöttünk. Teste épp érintette tesem. Lassan emeltem kezem az arcához. Szemét figyeltem, hogy érezzem ha megbántom. Kezem arcához ért, s éreztem bőrét. Éreztem, nem kellet volna félnem. Szemében a nap utolsó csepp fénye. Hozzá hajoltam, és szájára lágyan csókoltam. Kezemmel átkaroltam. Éreztem illatát, hajának csiklandozását. A másikkal kezét továbbra is szorosan fogtam. Ő volt nekem az élet, Hold az alkonyati derengésben. Rá néztem, Ő szemebe nézett. Figyeltük egymást a fakuló napfénybe. Végül Ő búj kényelmesem kajaimba.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...