localofs: Céltalan idegességgel tekergettem a rádió hangolóját. A készülék nem az enyém volt, a munkahelyemről hoztam el egy nyeszlett darabot, amit már korábban kinéztem magamnak. Rögtön tudnom kellett, hogy milyen is egy sláger. Merthogy, gondoltam magamban, ennek a Zsinett nevű, elálló fogsorú lánynak… Ez most kicsit lassabb rész, de most is jól esett olvasni. Annyira szeretem, ahogy fel van építve, és alakul a történet. Kivételesen, belekötök, a végébe. Nem tudom mi okból, de nekem hiányzik onnan még a KV-s részből. Talán egy kis párbeszéd jó lett volna. Oké, én sem tudok valami jól dialógusokat írni… Szeretem a története, s ezen az apró hibák nem változtatnak. Várom a következő részt. Nem istenítelek, de megvenném, ha könyv lenne, pedig eddig nem olvastam romantikus regényt! (Már ha ez az! ;) )