Ugrás a fő tartalomra

3. nap: Írd le egy napodat nagy részletességgel

Munkanapokon (itt-ott átlagolva, ha minden jól megy):


  • 05:00 - Szól a telefon: Sonny Rhodes - Ballad of Serenity

  • 05:05 - Lemegyek a konyhába, és oda teszem a KV-nak a vizet

  • 05:10 - Anyu kijön, KV, cigi

  • 05:30 - Feljövök a szobámba, összepakolok, fogmosi

  • 05:40 - Kimegyek a buszmegállóba

  • 05:50 - Jön a busz, és felszállok rá

  • 06:20 - A lakkgyárnál leszállok a buszról

  • 06:30 - Bemegyek a boltba, s veszek ásványvizet

  • 06:35 - Veszek egy ír cappuccino-t

  • 06:40 - Becsekkolok a munkahelyemre

  • 07:00 - Elkezdődik a munka

  • 14:00 - Vége a munkának

  • 14:10 - Kicsekkolok munkából

  • 14:30 - Oda érek a buszmegállóba

  • 14:40 - Jön egy busz, amin egy gyönyörű csaj van akkor telefonon beszélünk.

  • 14:47 - Jön a buszom, felszállok rá

  • 15:20 - Leszállok itthon a buszról

  • 15:23 - Haza érek, és lepakolok

  • 15:40 - Csinálok egy KV-t

  • 16:00 - Megnézem a netes életem (RSS, email, Fb, G+, Tumblr, Twitter)

  • 17:00 - Sorozatot nézek (Nikita, Eureka, Castle, Doctor Who)

  • 19:00 - Vacsora, fürdés

  • 20:00 - Kis TV nézés, vagy olvasás

  • 22:00 - Lámpaoltás, irány tenteföld

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...