Ugrás a fő tartalomra

Újabb versek!

Változom

Valamikor egy nyári mezőn
Tudom rám csak vártát
Tudom nagyot csalódtál
De ilyen én vagyok

Meg nem változom
Amíg a világon vagyok
Csak egyet akarok
Szeretni minden áron

Nem te voltál a hibás
Én nem bírtam tovább
Kellet már valaki más
Remélem nem utálsz

Meg nem változom
Míg a világon vagyok
Csak kicsit mást akarok
Egy új szerelemet most

Hinned kellene nekem
Jó volt minden veled
De most elmegyek
Örökre elvesztesz

Meg nem változom
Míg a világon vagyok
Csak most magányt akarok
Csendet s szeretetet várok

2009.V. 10 (Lindsay L)




Kitaszított

Sötét kalitkában rettegek
Napfényre vágyom régen
Kiutat nem találok mégsem
Meg nem szabadit senki sem

Egybe folynak mind a napok
Mindenki csak forgó bolond
Nem hagynak sose szabadulnom
Itt ragadok míg meg nem halok

Magam sem tudom mit akarok
Rád még mindig nagyon vágyom
Bár tudom mindent elrontok
Vágyom arcod, mosolyod, karod

2009.V. 10 (Lindsay L)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!