Ugrás a fő tartalomra

Valami eltörött!

Valami ma véget ért. Lehet, hogy a bizalom, lehet hogy a család lelke... De lehet, hogy a kedvesség, s a szeretet!

Ott kezdődött minden, hogy a Geritől kértem pár cuccot egy másogik géphez amin Tina tudna tanulni. Az lett Anyujéké, - sok hatalmas hibáim közöl ez egy. Majd szakitottam Tinával, rá pár napra Geri elkérte egy ügyvédnőnek vinni a gépet. Ezt Anyu eléggé zokon vette, s azt hisz, hogy a Geri és Tina összebeszélt. A végén pedig Tináé lenne a gép. Erre már csak még egy lapát, hogy Anyut megfenyegették, hogy egy szabájtalanul tartott munkából kirugják. (Részletesebben: Anyu egy oviban dolgozik ahol három csoport van, erre a három csoportra kéne hat ovónő, és három dajka. Itt jön a lényeg, Anyu egyedül van, se pátja, se dajkája. Persze többpénz sem kap. Most magy az a baromság is, hogy jellemzést kell irni a gyerekekről, ha nem teszed akkor minusz pont, amiért akár ki is rughatnak! Nevetséges... Azt irok a papira amit akarok, erre is hallotam már példát!!!) Kapta válasz ként a 18 órás nem-árulom-el-hogy-befizettem-a-netet akciómra, hogy kihúzta a netet 10 percre! Amiért a Kasper (jelzem összetörtünk egy 17" monitort) elkérte a gépet, s nem adta vissza este 7-ig.

Ezzel a bizalmatlansággal, elétre a Bajnai s minden hasonló fasz amit akart. Itt már csak szétt húzás lesz! Bár én szeretnék nem hinni ebben!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...