Ugrás a fő tartalomra

Reggeltől estig a szerelemre vágyom
Én leszek a csillag, ami megvéd téged, nem tudván, hogy ez a harc hová vezet
Nem találkozhattam veled az útkereszteződésnél ahol a holnap és a tegnap találkozik
Indulok, mert egy hullócsillag vagyok



Még ha a világ darabjaira is hullik, akkor is vannak dolgok, amik nem változnak
El kell viselnünk a könnyeinket, mert vannak dolgok, amiket meg kell védenünk
A tízmillió, nem, a több millió éves üzenet már itt dobog bennem
Visszhangzik.



A holnapért kiált egy rekedt hangon
Sebekkel borított kezeimmel, meg foglak védeni!
Folytatom a harcot!
Folytatom a harcot!



Reggeltől estig a szerelemre vágyom
Én leszek a csillag, ami megvéd téged, nem tudván, hogy ez a harc hová vezet
Nem találkozhattam veled az útkereszteződésnél ahol a holnap és a tegnap találkozik
Én vagyok a hullócsillag, ami megváltoztatja a sorsot
Most felszárítom patakzó könnyeidet



Code Geass téma

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...