Ugrás a fő tartalomra

Friss versek!

Született egy két vers mostanában, Egy Rebivel közös. Ime:

Hallgasd

Egy halkan kimondott szó
S egy elhalgatott titok
Hajnalban minden elbukott
S egy álom szerte foszlott

Hagassd a szívem
Figyeld a szemem
Szerelek mindenem
Fájón elvesztetek

Hittem a töndérmesékben
Te itt álltál melletem
Csodás napokat szerezve
Megmutatva a lehetetlent

Hagassd a szívem
Figyeld a szemem
Szerelek mindenem
Fájón elvesztetek

Végül minden megáltozzott
Sötétbe borult az álmom
Árnyak vár minden sarkon
Elveszett a fény e világon

Hagassd a szívem
Figyeld a szemem
Szerelek mindenem
Fájón elvesztetek

Egyre mélyebbre jutok
Vigasztalást nem találok
Az ábránd márcsak átok
Itt lelem meg halálom

Hagassd a szívem
Figyeld a szemem
Szerelek mindenem
Fájón elvesztetek

2010.IX.25. (Virág)


Álarc

Elbújok, nem szólok
Álarc, amit mutatok
Igazi arcom nem látod
Érzéseim mind titok

Néha kinézek belőle
Mindig hiába teszem
Újra csak megsebeznek
Megint fel kell tennem

Lassan már részem lesz
Levenni többé nem merem
Hiába próbálom, elvesztem
A lényem összenőt vele

2010.IX.30 (Rebi, Virág)

Rebi válasza:

Álarc,mi elrejt, de mindhiába
Szívem, ki akarja, látja
Egyszer kinyit, egyszer bezár
A félelem az,mi visszaránt

És nyugodni nem hagy szűntelen...
Egy álarc mögött rejlik életem
Egy álarc,mely nem rejt mást:
Csupán egy,még fiatal lányt.


És a közös:

Vigyázz rám

[Rebi]
Gyere, kérlek, fogd meg a kezem,
Gyere most, gyere velem
Fogj erősen sose engedj el,
Téged én sem engedlek el.
Ne szólj egy szót se,csak figyelj rám,
Egyet tegyél meg, nyisd ki szíved kapuját
Egymás kulcsa rég ott van már a zárban
csak meg kéne fogni és használni bátran
Hidd el, nekem nem kell más,
hisz nekem Te vagy a feloldozás...

[Igor]
Szorítalak kis angyalom
Most minden mit az álom
Szívem neked kitárom
Kulcsát kezedbe adom
Csak is rád vágyom
A vágy most fellángol
Az álom csak valóságom
Mutasd meg vágyálomod
Benned mindent akarok
S magam neked adom

2010.X.01.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...