Megfakult emlék Kikoppot emlékek, elfeledett élmények Évek távolságából, merengve vissza nézve Fájón felszinre bukkanva, lesznek rémképek Elmúlt szépidőket siratva, pilannatokban élve Elfogadni sose fogom, hogy mindennek vége Hiányzik hangod, arcod, szavad, kacagásod Mindeketten sötét időt megjárva, egymás karjában Biztoságot a másik lelkében megtalálva Lassan húllik az őszi levél Érzem eljön a zord tél Nézem fennt a csillagot Tudom most te is azt látod Várom mikor vissza térsz S érzem tested melegét Csókod halvány sugarát Szerelmed édes mámorát Elhittem, hogy jobb is lehet, szerelmed enyém lehet Szavakkal védtek, óvtalak téged, vigyáztam lépésedet Beszélgetésekben teletek tova, gyorsan az évek Változtunk ahogy az élet előre ösvényén haladunk Csevegések elmaradtak, a barátság idővel megszakad Hiányod bennem éget, arcod álamimba felrémlett Közben én is más lettem, utam feléd nem engedett Hangod fülembe csak emlékként csengget nekem Lassan húllik az őszi levél ...
Elköltöztem,
Ide: starwish.hu