Ugrás a fő tartalomra

Fura álom!

Elég furcsát álmodtam. Elég sokmindent elfelejtettem már, de inkább nevezném rémálomnak.


Valahogy úgy kezdődöt, hogy a Lepke uti ovi mellet voltunk, a sulinak meg nem volt se tornaterme, se keritése. o.O Jött egy vihar, és mindenki piknikezet tovább. Kikkel voltam nem tudom, csak Zsura emlékszem, és talán Gábris. Szóltunk nekik, hogy jüjjenek, de azt mondták nem csap ide a villám. Persze ez után egy hatalmas fába bele csapot, és rá esett a tömegre. Sokan azonnal elhagyták e világot. Ezze ébredtem, mert azért meg ilyedtem! :)

Megfejtéseket hozászólásokban, vagy Üzenőfalon várom! :P


Sikerült elérnem munkaügyit. Május 25én indul a képzés. Ja, a Veresből 30.000 kapok, kettővel többet mint vártam. Végül: Ani anyjának csókolomot köszöntem… Így sem válaszolt. Nem értem. *-)


A mai kép =WildRainOfIceAndFire munkája. Ez is egy kedvenc.


Winter child by =WildRainOfIceAndFire

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!