Gyerekkoruk óta ismerték egymást, a mai nap mégis más volt. Tele izgalommal, tele szép emlékekkel.
A reggel napsugara aranyozta napját, érezte ez a nap csak szép lehet. A reggeli tükörtojás volt. Tökéletesre sikerült. Lassan ette, s közben az elmúlt évekre gondolt. Szülei jöttek és köszöntötték. A nap lassan, de szépen telt.
Reggel a szobában nem látot senki, csak egy fehér maci ült az ággyal szembe. Tudta ma minden megváltozik. Nem akart felkelni. Talán ha örökre itt lustálkodna sosem jönne el az este. De szülei keltették.Tükörtojást hoztak, s egy pohár teát.
A dél is eljött, de nem és nem látta. Már kezdtett félni, hogy valami történe mikor szülei megnyugtaták. Hamarosan látni fogja. De nagyon hiányzott neki, hogy nem tudja elmondani mi bántja. Hiányzott egy szó tőle ami megnyugtatná.
Ebéd elött talán találkozunk gondolta... De az ebéd csak eljött, de őt nem látta. Az étel nem tdta megenni, de senki nem hibáztatta. Szülei ott vlotak mellete, de ez nem nagyon hozott enyhülést. Neki a ő kellet, a biztonság, a menedék, hogy aki ezen a napon meg tudja nyugtatni.
Eljött a pillanat itt áll, mint egy pingvin. Biztosan nevetne, hogy így gondolja. Nem találkoztak, már szinte haragszik rá. Itt áll egymagában és senki nincs mellete. Hová lettek az emberek, és a barátok. A félelem elhatalmasodott rajta...
Minden úgy alakult ahogy kellet, még sem látta. Most is minden olyan tökéletes, bár ne félne ennyire. Most hogy legjobban kellene neki, nincs ott. Nem mer apja szemébe nézni. Fél hogy meglátná mennyire fél most. De a lépést meg kell tenni, majd akkor...
S ekkor meglátták egymást, az emlékek feltódultak... Az első csók, az első vita, az első nyaralás, az első lakás és a kicsi ultrahang képe. A nászinduló pedig elindult!
Elköltöztem,
Ide: starwish.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése