Ugrás a fő tartalomra

30. nap: Akármi, amiről írni szeretnél

Valami jó záró szót akartam a végére, s kitaláltam. Elárulom a neveket amiket használok, hogy ki kicsoda. Egyetlen dolog, csak utalok rájuk személyiségi joguk miatt, de Facebook-on ismerősöm mindegyikük.

  • Adam: Egyik legjobb barátom, Ádám. :)

  • Attis: Másik legjobb barátom, Attila. :3

  • Angel: Unokahúgom, Réka. ;)

  • EdE: Öcsém Bence! :P

  • Floris: Szívem csücske, s nyakam csiklandozója, Virág! xD

  • Ivi: Győrsági vörös szépség, Vivien. :$

  • Kasper: Nagy testvérem… “.”

  • Kitten: Messzi jó barátom Romániából, Réka. :-*

  • Manó: Fogadott húgom, Kriszti. ^.-

  • Nono: Első szerelmem, ő nem ismerősöm. Móni. :’(

  • Rogue: Végzetem, Edina. ^^

  • Tina: Ex párom, törölt Fb-ről. Anita. :S

  • Wish: A legközelebbi barátom, bizalmasom, Gabi! =)

  • KisRóka: Idősebb szerelmem, Gabi! !-)


Többiek neve megmaradt. A lenne még szóljatok, kiegészítem!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!