Ugrás a fő tartalomra

25. nap: Olyasvalakivel randiznál, aki egyszerű és lenyűgöző személyiségű, vagy olyannal aki gyömörű és egyszerű személyiségű?


Igor Ha minden rajtam röhög, légy te az örömöm. Add nekem a csókod, légy az angyalom. Ha a világ szemét velem, légy nekem a menedékem. (Ivinek)
5 órája via Twitter · Tetszik · @StarWish on Twitter
Adam kedveli ezt.
EdE Te szerelmetes vagy? 4 órája · Tetszik
Adam Úgy fest igen! 2 órája · Tetszik



Ezek után jó kérdés, és megint hosszú. -.-” Akkor hát ki is fejtem, hamár a felvezetés ilyen jó lett. A mai nap csúcsa! :D


A válaszom: egyszerű és lenyűgöző személyiségű. Nem tagadom számít a külső, de nem az alapján döntöm el hogy kikezdek-e egy csajjal. Sokkal fontosabb, hogy több közös pontunk legyen. (Kettőt kiemelnék, ez a zene és a filmek szeretete.) A másik, hogy én szemrebbenés nélkül tudok hazudni, s ha ezt a párom nem veszi észre akkor a kapcsolat nem biztos, hogy hosszútávú lesz. (Nem, nem csalom meg. Monogám vagyok.) Érdekes, hogy ha valaki pontosan rákérdez valamire akkor nem hazudok, mégha az érdekem mást is kíván.


(Ez kb. azt jelenti, hogy: Hol voltál? El! Ez nem jó! xD A kocsmában voltál? Igen ott! ^^ Remélem érthető! :P )


Ez most végre hosszú válasz lett, tele zagyvaságokkal! :D

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...