Ugrás a fő tartalomra

Ovis eset, és Ani újra

Kedvenc Ovimról, és Aniról fogok írni. Kicsit szerteszét szórodta. A napokban lett TV-m, 89 csatornával, így most már kicsit kevesebbet uncsizom. :D


Anyu Ovijában esett meg, hogy egyik kis srác (legyen Peti) folytogatni kezdte a máskiat. Kezdem az elején. Petit a szülei vitték pszichológushoz, mert abnormálisan fél a sötéttől, és érdekes elme elborulásai vannak. Most egy ideje, hogy szedte a gyógyszereket, ezek eltüntek. Gondolta a doki, ha eltünk akkor minek a gyógygólyó. Így hát már nem szedte. Egy előzményről tudok, apja autójának beindult a riasztója az Ovi elött. Peti erre befogta a fülét és jajgatott. (Apja sem tudott vele mit kezdeni.) Az eset amiről írok, tegnap történt. A legjobb barátjával veszekedett egyet, a végén elborult az agya, és eltorzult fejjel megfogta a barátja gigáját és gerincét. Úgy izomból, a gyereken ott maradtak az újja nyomai. Ha anyám nem üvölt egy nagyot lehet ott folytja meg! Ez az eset persze felvet pár kérdést. Egy felöl, ha valaki ilyen mértékben kiakadhat mért lehet közösségben? Persze egyszerű a dilidokinak, ha valami lesz nem az ő felelősége, hanem az ovónője. Na ezt sem értem, mért nem kameráznak be minden ikolát, és ovit? Nem kell ezt senkinek látni, de ha valami történe meglehet mutatni a szölőnek, a dokiknak, és a bírónak. Az is kérdéses, hogy aki minden nap foglalkozik a gyerekkel, mért nem küldheti el szakorvoshoz? Legyen az pszichológus, ortopédus, étkezési tanácsadó, vagy logopédus. Nem hiszem, hogy bárki a szülőkön - vagy talán még ők sem - kivül jobbal megismerné a gyereket, mint a pedagógusok. Ráadásul nincs is párbeszéd a pedagógusok és a gyermekvédelmisek közt. Nem hiszeik el amit mondanak. Nem igazán akartam utalni a salgótarjáni esetre, de megteszem. Ott is adott volt a probléma, várható volt hogy nem lesz szedve a bogyó, és mi lett a vége? Mire 50-60 éves leszek (2040), addigra már elég lesz ki menni az utcára és lepuffantanak, mert ott vagy!


Kicsit vidáma témára evezek. Tegnap Deny este ugatott, azt tudom egy ideje, hogy Anira jelez. Bár nem tudom mért. Este aztán kinéztem, és lám Ők voltak. :) (4 kitekinésből egy, jó átlag! :D) Kimente, beszélgetünk elöttünk egy kicsit, azán haza kisértem őket. Megvártuk anyut, Ani vissza jött velünk, oda adtam Neki a T-mobile dalt. Meg szedtünk le neki háttereket. Megnézt velem egy sorozatot. Megint sikerült unalmasnak lennem, már lassan szégyellem magam! Éjjel azán elváltak útjaink, miután haza kisértem. Jól eset az utolsó érintés, elkaptam a kezéz, kicsit fogtam, és Ő kicsit megszoritotta. Oké, tudom, olyan vagyok mint egy rossz tini. Bocs!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...