Ugrás a fő tartalomra

Sürű, sürű, tömör!

Ahh! Nagyon jó volt az elmúlt 24 óra! Az viszont biztos, hogy ez az utolsó hogy ennyire részletesen írok a magán életemről!

Pénteken délelött (érsd: 11 óra) átmentem Anihoz, ahogy tervezetm KV-val. Végül én ébresztettem, jót beszélgettünk, míg vártam a busz. Meg utánna is kicsit! :D
Tegnap este befutott Tina tanulni, és Crissyvel tanulni. Az érdekes rész, hogy addigra Anival már megbeszéltem a moziestet. Adammal és EdÉvel, ittunk. Meg spiccesen bringáztunk is! :D Tinát jó idejig hanyagoltam. Majd elkezdtünk beszélgetni. Elfeküdtem mellé, simogattam. Jót derültem magamba. Ő befagyott, és meg éreztem megsem csókolnám már. (Többet nem csinálok ilyet!) Végül 4:30-kor elmetünk aludni! Én keltem fél tízkor. KV, Tinának is. Meg beszélni Vele, a negyed négyeesl megkértem mennyen haza. (Nem akartam, hogy talizzon Anival.) Ötre mentem Aniért. Megnéztük a Sötét Lovagot, és a Csillag születiket. Most éjjfélokor váltunk el! Jó volt, nagyon-nagyon! (Jó volt nézni a haját, lerajzolhatnékom támadt! :$ )

Mára ennyi kedves naplóm! (Linkeket délelött rakom be!)

[Szerkesztve: 2009.XI.23 09:42:54] Pénteki napot beleírtam, és a linkeket be tettem. :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...