Ugrás a fő tartalomra

A országgyülési biztosnál!

Kicsit összefoglalom hogy is történt. Az első telefon hívástól, a hazaérkezésig.

Mikor kiderült nem mehetek a szociális ápoló - gondozó extico képzésre, elegünk lett, kifogytunk az ötletekből. Nem maradt más, mint egy olyan emberhez fordultunk aki tud tenni valamit. Felhívtuk hát az állampolgári jogok országgyűlési biztosát dlinkico. Meglepetésünkre nagyon hamar kaptunk időpontot (2-3 hét). Szeptember 2-án útra keltünk. Autópályán fel… Pest szívébe. A közlekedés számomra félelmetes, a házak nagyon szépek. Kis kavarodás után megleltük a hivatalt. Egy kicsit vártunk, majd Anyu és én bementünk. Egy kedves asszony fogadott minket. Kb. egy órát voltunk bent, és elmeséltünk mindent. A kezdetektől, egészen a munkaügyközpont nem tájékoztatásáig. (Ez utóbbin nagyon meg lepődött az ügyintéző.) Eközben egy hullát találtak a szembeni nyilvános WC-ben. (Kicsit sajnálom, hogy nem tudhatom meg, hogy természetesen, vagy erőszakosan halt-e meg…) Később megkaptam az én példányomat (ez látható alant), és haza indultunk. Amit kicsit sajnálok, hogy nem tudni meddig fog tartani, mert nekik nincs határidejük, de ha több mint két hónap(!), akkor kapok egy iratszámot és egy jelszót amivel beléphetek az oldalukra. Ott láthatom hol tart a ügyem. Utána ebédeltünk a Budaörsi Tesco extico-ban. Bevásároltunk, és Tinával kaméleonokat néztünk. Vissza haza az autópályán. Ennyi volt eddig.

Beadvány (2.o.) Beadvány (2.o.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Valami nem hagy!

Kezdem azzal a része ami inkább érdekel (másokat). Úgy tünik, hogy a munka amit végzek nem is végezhetném. Az indok egyszerű és szemét. Helyi közmunkát csak helyi lakos végezhet, más település lakosa nem. Lényeg, hogy én Győrben nem csinálhatom. Persze kérdéses hogy egy 1000 fős faluban ekkora munkanélküliségnél hogy lenne munkám? o.O Bár azt sem étem, mért kellet megvármi, hogy szabadságról vissza érjen a főnök, mért nem szóltak elöbb? Utállom a munkaügyit! :@ Holnap meg kb. 9-10-ig várhatok mire megtudok valamit! Tök jó! A másik: Reggel esett az eső, mindenki látta-érezte mennyire. Gondoltam elengednek - volt róla szó a beszélgetésen. Nem is készültem nagyon a mai napra. Beérek, szól a gondnok úr várjuk az öltözőben. (Ott öltöznek a lovászok, képzelhetitek mi van ott! Kb. 6x2 méter.) Vártunk, átmentünk a szembeni terembe. Ott is vártunk. 8-kor vissza az öltözőbe, ott aztán aludni próbáltam. Munkatársamnak sikerült is... Úgy horkolt, mint állat! Volt vagy 50dB. :O 8:45-kor aztán lejö...

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.) [youtube http://www.youtube.com/watch?v=R3UGbFtNVbA&hl=hu_HU&fs=1&border=1] [youtube http://www.youtube.com/watch?v=yYmyhEcvEvM&hl=hu_HU&fs=1&border=1]