Ugrás a fő tartalomra

Yes, men

Nem szeretek angol címet adni a posztoknak, de ez most így jobban jött ki. Igazából csak több utalás is lesz a filmre, így jobbak éreztem ezt. :P

Mikor kiderült, hogy a postás melónak vége, egy gondolat járt a fejemben. Kinek ártottam, hogy ezt kaptam vissza? Mi volt az, ahol nemet mondtam, vagy ártottam másnak. Ebből a gondolatból jutott eszembe a film. Mi lenne, ha (igaz bizonyos keretek közt) lejátszanám a filmet. 22 hétig, azaz 154 napig mindenre igent mondanék. 2016. szeptember 1-től 2017. február 2-ig. Aztán rájöttem, hogy így nem menne. A igenember el van idealizálva. Kinek lenne ideje mindenre, s hogy a fenébe nem volt egyszerre két programja? o.O A másik, hogy, basszus,hogy bírta anyagilag? Így kénytelen kelletlen hoztam pár szabályt.

1) Ahogy idő engedi, úgy mondok igent. Egymásra nem szervezhetek.
2) Ha nincs valamim, akkor abból nem tudok gazdálkodni. Legyen az cigi, pénz vagy más.
3) Fáradtság nem számít, de aludni is kell, ha csak pár órát is.

Hetente szeretném majd írni, hogy mi történt. Összeszedem mire mondtam igent, s hogy mi jött ami negatív volt, s mi volt pozitív. Végül majd összegzem, egy utolsó bejegyzéseben. Persze csatlakozni lehet a Yesmen kihíváshoz. :) Kérni bármit lehet, ami erőmből telik megteszem. Persze tudom, hogy ez valójában egy nagy kísérlet. Vajon a karma csak karmol, vagy tud simogatni is? Ehhez tartozik, bármi amit eddig tettem, ígértem, mondtam már nem számít. Ez persze visszafelé is igaz. Bármi is volt, már nem számít. Mindenki tiszta lappal indul. Mindenkihez úgy állok, mintha most találkoznánk. Nem, nem felejtem el ami volt. Inkább bizalom, és tapasztalatokra gondolok. Lényeg, a lényeg:

TABULA RASA


Mindent hártahagyva

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!