Na igen, 20 év után ez a pillanat is eljött. Azért döntöttem úgy, hogy elmesélem a történetem, mert láttam már magányos embert, és lassan tönkre menő házasságot amiatt hogy az emberek titkolják lényük egy részét. Nem kell itt nagy dologra gondolni. Mások titkait nem cseveghetem ki, de a sajátom megosztom. Én az overállokért vagyok oda. Ez persze azért magyarázatra szorul. Szóval itt jön a mese. Közel húsz évet igyekszem elmesélni, így bocsánat ha valahol zavaros.
Első tapasztalatok:
Igazából a bodyk, és az ovárállok iránti szeretetemet nem tudom hova vissza vezetni. Az első emlékeim amiből három van azok ezek... Még kicsik voltunk, nagy tesómmal találtunk két "lányka" egyberészes fürdőruhát. Nem kell ragoznom fel próbáltuk, s nekem tetszett. Ez később elkerült tőlünk. Itt egy időre semmi nem volt. A következő emlékem, hogy az osztály társam hosszú ujjú tornadresszét veszem fel. Lebuktam mondanom sem kell. Azért sikerült kimásznom a pácból úgy emlékszem. Erről se többet! A harmadik, egy klipp. Azért fontos mert azóta gyűjtöm az ilyen jellegű képeket, videókat.Spice GirlsWannabe-je volt az első ami megfogott, ekkor 1996-ot írtunk. Igazából ezek a klippek akkor kielégítették a kíváncsiságom. Egy idő után viszont kevés volt. Ugyan úgy mint a többiek akik szeretik maguk is a spandexet, én is az első darabomat úgy loptam. Az iskola talált tárgyai közül. Sokáig használtam míg végül a bűntudat győzött, hogy ez nem jó. Persze ez az érzés most is megvan, hiába tudom, hogy butaság. Lényeg, hogy kidobtam, és elnyomtam magamban a dolgot.
Tina, és az overállok:
Itt kezdeném 2004-el, és Tinával a második részt. Miután megismertem, elmondtam neki, fokozatosan hogy mi az ami izgat egy nőn. Ekkor tisztult le előttem is igazán, hogy én igaz azokat az overállokat szeretem amik a testhez simulnak, és a vállakat is fedi. A másik részét is ekkor szerettem meg a bodykat. Szerencsémre, vagy mert részben én alakítottam őt, vevő volt rá. Ezért láthattátok őt oly sokszor benne. Viszont téves a feltételezés, hogy a latex az én kedvencem lenne. Azt a részt Tina hozta az életembe. Vele sok mindent átéltem. Akkor volt először rajtam is overáll, ő kérte, de nem kellet sokáig győzködni. Egyik legjobb élményem mikor ő a lakk overállban volt, s így szeretkeztünk. Sokat mesélhetnék, de tiszteletben tartom őt, így csak azt az egyet osztom meg. Ebben az időben szerettem egy Speedo egyberészest, és pár másik bodyt is magamnak. Mikor lezártam Tinát ezeket is kidobtam. Tina az overállokat magával vitte. Ezt az egyet sajnálom, hogy nem láthatom ahogy hordja. De az élet márcsak ilyen.
Saját pénzből:
A harmadik rész pusztán az elmúlt fél évet meséli el. Miután sikerült elhelyezkednem a csarnoknál, adta magát az ötlet, hogy vásároljak magamnak ezt azt. Elsőnek egy Domyos hosszú ujjú tornadressz-t vettem. Máig szeretem is. Csak számomra nagyon kivágott a nyaka. Másodiknak egy nagyobb beruházást választottam, egy balettdresszt vettem. Megérte az árát, csak sajnos, egy kicsikét kicsi. Utána több bodyval próbálkoztam mind hosszú ujjú. Eddig nem találtam jót. Vagyis, de de azt meg épp nem árulják. Decemberben végre megjött az egyik régi álmom a pizsama. Már rég akartam a Pampresszes overállos pizsit. Sokat vártam rá, de megérte, minden este használom (ha épp nincs mosásban). Most áprilisban megtettem amit sosem gondoltam. Ausztráliából rendeltem. Eddigi legdrágább tételem volt, de megérte. Nagyon-nagyon jó a Black Milk overállja. Alig várom, hogy utcára is hordani tudjam.
Ez lenne a történetem. Nem vagyok igazán rossz helyzetben, csak az emberek előítéletesek. Igen, attól félek, hogy azt hiszeik most majd, transzvesztita vagyok. Nem igaz, nem szeretem a női ruhákat magamon. (A miniszoknyát még nőkön sem igazán.) Mindig feketét veszek, és olyat ami uniszex. Védelmemre mondom, hogy body létezik férfiaknak is, sőt a tornadresszt egy férfi találta ki (Jules Léotard). Nem hiszem, hogy rossz és gonosz lennék, hogy egy hétköznapi ruhát kérek, hordjon a párom. Igen, hajlandó vagyok rá, hogy megvegyem neki. Valahol ez az amire vágyom, egy olyan pár aki szereti, s nem ítél el emiatt.
Első tapasztalatok:
Igazából a bodyk, és az ovárállok iránti szeretetemet nem tudom hova vissza vezetni. Az első emlékeim amiből három van azok ezek... Még kicsik voltunk, nagy tesómmal találtunk két "lányka" egyberészes fürdőruhát. Nem kell ragoznom fel próbáltuk, s nekem tetszett. Ez később elkerült tőlünk. Itt egy időre semmi nem volt. A következő emlékem, hogy az osztály társam hosszú ujjú tornadresszét veszem fel. Lebuktam mondanom sem kell. Azért sikerült kimásznom a pácból úgy emlékszem. Erről se többet! A harmadik, egy klipp. Azért fontos mert azóta gyűjtöm az ilyen jellegű képeket, videókat.Spice GirlsWannabe-je volt az első ami megfogott, ekkor 1996-ot írtunk. Igazából ezek a klippek akkor kielégítették a kíváncsiságom. Egy idő után viszont kevés volt. Ugyan úgy mint a többiek akik szeretik maguk is a spandexet, én is az első darabomat úgy loptam. Az iskola talált tárgyai közül. Sokáig használtam míg végül a bűntudat győzött, hogy ez nem jó. Persze ez az érzés most is megvan, hiába tudom, hogy butaság. Lényeg, hogy kidobtam, és elnyomtam magamban a dolgot.
Tina, és az overállok:
Itt kezdeném 2004-el, és Tinával a második részt. Miután megismertem, elmondtam neki, fokozatosan hogy mi az ami izgat egy nőn. Ekkor tisztult le előttem is igazán, hogy én igaz azokat az overállokat szeretem amik a testhez simulnak, és a vállakat is fedi. A másik részét is ekkor szerettem meg a bodykat. Szerencsémre, vagy mert részben én alakítottam őt, vevő volt rá. Ezért láthattátok őt oly sokszor benne. Viszont téves a feltételezés, hogy a latex az én kedvencem lenne. Azt a részt Tina hozta az életembe. Vele sok mindent átéltem. Akkor volt először rajtam is overáll, ő kérte, de nem kellet sokáig győzködni. Egyik legjobb élményem mikor ő a lakk overállban volt, s így szeretkeztünk. Sokat mesélhetnék, de tiszteletben tartom őt, így csak azt az egyet osztom meg. Ebben az időben szerettem egy Speedo egyberészest, és pár másik bodyt is magamnak. Mikor lezártam Tinát ezeket is kidobtam. Tina az overállokat magával vitte. Ezt az egyet sajnálom, hogy nem láthatom ahogy hordja. De az élet márcsak ilyen.
Saját pénzből:
A harmadik rész pusztán az elmúlt fél évet meséli el. Miután sikerült elhelyezkednem a csarnoknál, adta magát az ötlet, hogy vásároljak magamnak ezt azt. Elsőnek egy Domyos hosszú ujjú tornadressz-t vettem. Máig szeretem is. Csak számomra nagyon kivágott a nyaka. Másodiknak egy nagyobb beruházást választottam, egy balettdresszt vettem. Megérte az árát, csak sajnos, egy kicsikét kicsi. Utána több bodyval próbálkoztam mind hosszú ujjú. Eddig nem találtam jót. Vagyis, de de azt meg épp nem árulják. Decemberben végre megjött az egyik régi álmom a pizsama. Már rég akartam a Pampresszes overállos pizsit. Sokat vártam rá, de megérte, minden este használom (ha épp nincs mosásban). Most áprilisban megtettem amit sosem gondoltam. Ausztráliából rendeltem. Eddigi legdrágább tételem volt, de megérte. Nagyon-nagyon jó a Black Milk overállja. Alig várom, hogy utcára is hordani tudjam.
Ez lenne a történetem. Nem vagyok igazán rossz helyzetben, csak az emberek előítéletesek. Igen, attól félek, hogy azt hiszeik most majd, transzvesztita vagyok. Nem igaz, nem szeretem a női ruhákat magamon. (A miniszoknyát még nőkön sem igazán.) Mindig feketét veszek, és olyat ami uniszex. Védelmemre mondom, hogy body létezik férfiaknak is, sőt a tornadresszt egy férfi találta ki (Jules Léotard). Nem hiszem, hogy rossz és gonosz lennék, hogy egy hétköznapi ruhát kérek, hordjon a párom. Igen, hajlandó vagyok rá, hogy megvegyem neki. Valahol ez az amire vágyom, egy olyan pár aki szereti, s nem ítél el emiatt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése