Ugrás a fő tartalomra

Doba, avagy a magyar Sillent Hill

Még nem tudom hogy oldom meg, hogy 12 képet beilleszek, de majd kitatálom menet közbe. Szerintem, most kis képek lesznek. :)

Eljött a három napos kirándulásom ideje is. Igen, képzésen voltam, s igen, nem mesélek róla részletesen.
Elsőnek is, mikor elindúltunk, egyből kineveztek navigátórnak. Szóval, kicsit másképp, de oda jutottunk, hála a telómnak, s a GPS-ének. :) Mikor megérkeztünk, este volt, le ment már a nap. Azt hittem Sllient Hillben vagyok. Ezt az érzést erősítette mikor megláttam hol fogunk lakni. Kicsit ittunk, majd meg kezdődött a filmforgatás (képzés). :) Nem sokáig dolgoztunk, majd elmentünk aludni. Másnap reggel, elsőnek keltem, megnéztem a tájat nappal is. A kis köd pont oda tette a hangulatot. A reggelinél, csak lestem hova megyünk. :O Hihetetlen mik nincsenek. Munka, majd a kastély felfedezése. Munka, ebéd, újabb felfedezés. A kiírás, és a hangulata az egész épületnek... Nagyon jó volt. Délután felmentunk a közeli várromhoz. Be is szippantott az idő.
Végezetül még volt egy kis munka, majd vissza a saját időmbe.

Ime akik a filmet forgatták :)

Képek hamarosan! :S

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...