Ugrás a fő tartalomra

Kudarc!

Valaki félre nyúlt a továbbtanulási börzén, mikor az én lapom volt… És szándékosan!


A munkát javarészt befejeztem. Tegnap 3-ig voltam fennt. A design kész, a lábléc is, amit pedig ki akartam hagyni! Igaz, a jobb menü megváltozott. Így is szép, de én nem vagyok elégedett. Még dolgozok, majd rajta!


Pénteken Anival háromhegyedórát beszélgettem. Elmondtam, hogy nekem ez nem barátság, és hogy nincs még egy eber akinek a barátságáért ennyit küzdöttem volna. Azt mondta, hogy majd átt jön. Azóta sem láttam. Szóval ennyi, maradok a szia-szia kapcsolatnál, s szólok, hogy ha nem jelez akkor ne jöjjön át. Ő az első, akitől vissza veszem a bármikor kereshetsz opciót. :S


A napokban nézegettem a közösséig oldalakon a régi osztálytársaimat (általános). A 80%-uk járt egyetemre, és az utóbbi 3 évben volt valamelyik távolabbi országban. (Szerintem 90% felett van akinek saját lakása van.) Én meg eltartani sem tudnám magam… Nagyon elegem van az életemből… De tényleg. Sehova nem jutok, mert akkor 6-ban elutasíottak gimiből… 120-as IQ-val, és oktalanul. Nálam rosszabb tanuló mehetett.


(Ma nincs kép!)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!