Ugrás a fő tartalomra

Macskajaj!

Reggel Zsu azzal ébresztett, hogy az egyik macsekot elütötte egy autó. Mondtam pill, és összeszedtem magam. Kimentem, és az árokba tettem, megnéztem. Nyakán fehér folt, és kan volt, de furcsáltam, hogy kicsit nagyobb mint a Bagira. Késöbb elhantoltam - itt megjegyezném, hogy többet sarat nem ások! Egyszercsak befut a Bagira kajáni, én meg néztem nagyokat. Most vagy egy indián temetőn van a házunk, és feltámadt a macskám - úgyis minden szent helyen a FELTÁMADUNK van kiírva, vagy a Szaffi volt, de nem hittem hogy annyira benéztem volna. Egy órával késöbb a Szaffi is megérkezett. Érdekes volt. Szóltam a “falu nagyijának”, és a postásnak, hogy ha valaki keresné már ne keresse. Fura az, hogy nem tudnak az enyémeken kivűl a közelben más fekete macsról.


Kérdés:

Mennyi az esélye, hogy van két fekete macskám, és egy harmadikat üt el az autó a házunk elött? o.O Matekosok hajrá!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!