Ugrás a fő tartalomra

Munka van!

A reggel azzal fogad, hogy Gábris mosogatót szerel. Szóltam neki, hogy a telefon után csatlakozom. Végülis segítettem neki, de mennem is kellet, mert meghallgattak ma. Egy problémém volt pusztán, a munkaügyibe ma nincs félfogadás. :S Neki indultam minden mindegy alapon. Persze pont ebédidőre értem be. A bizonsági bácsi kedvesvolt, szóval 1 óra múltán vissza. Addig a Megyei Könyvtárban olvasgattam. Visszaérve egyből próbált a szőke ribanc csaj lerázni, de mondtam hogy bizos vagyok benne hogy megoldható. Öt perc múlva a kezemben volt a lap! :D Erőszakoskodj, és bármit elérsz! :) Futottam is Veres.


A suliba, jó volt. Nem ragozom, majdnem ugyan az mint amit az oviban mellékesen csináltam. Lesz reités festés, fűnyírás, meg elfelejtettem mi! Április egyel kezdek, szóval most egyik szemem sír a rehab miatt, a másik nevet, mert 5 hónapig lesz munka!


Mire hazaértem (buszmegálló Veres távolság kb. 5km) lépni sem tudtam! :)


No mára ennyi! Illetve XKiller köszönjük! ;)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...