Ugrás a fő tartalomra

Napholdkönnycseppek

1) Fiú:
Egész eddigi Életemben
Elképzelt szerelemben
Leélve képzeltem veled
Merre lehetsz, hisz nem vagy velem
Kereslek, bármerre nem lellek
El sem érhetlek, hisz csillagként nézel engem
Holdad lehetek valaha magam
Fényedet nem tőled lopva
De Holdam nem lehet elégé fényes
Elfogy lassan hó/nap/ végére
Egyszer elpusztítasz engem
És nem lehetek társad egész fény életedben

Refrén:
Fiú: Érzem fényed
Lány: Keres engem
Fiú: Érzem lelked
Lány: Szeres engem
Fiú: Érzem lényed
Lány: Csókold testem
Fiú: Érzem egészed
Lány: Tedd meg velem
Fiú: Napholdkönycsepped
Lány: Napholdkönycseppeken

2) Lány:
Napkönny érinti lelked
Érzem, feltölti tested
Holdam felragyog mezítelen
Csillagok pora terít ránk leplet
S egymásé leszünk fényévekre
Érezve forró testük összerebben
S mi így leszünk ketten egyek örökre
Érezve nem lehetetlen új gyerekeket nemzve
Elérhetünk mindent mi lehetetlen
És érezve lelked sugarát el sem felejtve
Álmodom veled fényévekre tőled
És tudom újra Napholdkönnycsepp leszek veled (együtt)

Refrén:
Fiú: Érzem fényed
Lány: Kertes engem
Fiú: Érzem lelked
Lány: Szeres engem
Fiú: Érzem lényed
Lány: Csókold testem
Fiú: Érzem egészed
Lány: Tedd meg velem
Fiú: Napholdkönycsepped
Lány: Napholdkönycseppeken

/2001, XII. 27 Digitalizálva: 2005, I. 22/
/Alap: 2001, XII. 21/
/H. Beatrixnek/
/Utólag ajánlom: Fény Csillagnak/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...