Ugrás a fő tartalomra

Év kezdés, új utakon

Ahogyan szoktam összegzem az elmúlt évet, s előre tekintek. Igaz késtem egy napot, de elmondom mi volt. Talán életem egyik legjobb éve volt. Így is kezdem...

Nia karácsonykor2015 röviden:

A legfontosabb, hogy végig sikerült dolgoznom. Jó volt. Mindig menni, ott lenni a dobozgyárban. Nem mondom, hogy a kedvenc munkahelyem volt. Lehet takarításra vagyok ítélve, mert itt is az voltam. Persze, az sem ment lassan. Voltak velem problémám, de elég jól elvoltam.
Az első félév Nia-ról szól. Rengeteget udvaroltam neki. Élveztem minden pillanatát. Vele együtt indult el igazán a fotózás is. Szólt, hogy mikor merre legyek, s már fotózhattam is a majorettet. Ez hozta azt, hogy elkezdte jobban ismerni. Több felé mentem, több dolgot fotóztam. Imádom fotózni a falu lányait. Mindegyiküket valami másért. Sok helyre elcsaltak, sok csapatot megismertem, sőt már a fotósukká is lettem valamennyire. :D
Aztán jött az év második fele. Oké,kicsit több mint fél év ahogy külön vettem. Májusban kezdődött Lili-vel. Egy kicsit beleleshettem a néptáncosok világába. Nem állítom, hogy megtetszett, de jó volt. Utána csöppent az életembe Léna. Már meséltem Róla. Azóta pár nagyobb dolog történt. Két fontosabb, hogy szeptember harmadikán újra letettem a cigit Léna kérésére. Ezzel nagyjából egy időben a gluténmentes étrendre is áttértem hellyel közzel. Végül az események nem túl szerencsés folyása miatt (talán elmesélem majd), október hetedikén ide költözött. Nem mondom, hogy az eleje nem volt nehéz. Nem egymással, inkább megszokni az új dolgokat. Megszokni, minden este itt lesz, s nem egyfolytában egymás közelében lenni. Nem sokkal a költözés után Léna sulit is váltott. Azóta igazából lassan helyre áll minden. Egy új csoportban igyekszünk helytállni. A fanclub ha hivatalos lesz mesélek róla. Az év legvégén kiderült Attis "szerelmes" Léna-ba. Talán ez volt a pont az év végére. El is jött, nagyon gyorsan...

Léna karikor2016 talán:
Egyvalami biztos, új időszámítás kezdődik. Több okból is. Lénával immár együtt élünk. A fotózás kezd önálló munkává válni (weblapok mellet). Végül a legfontosabb már felelősséggel tartozom valaki iránt. Egy lány rám bízta magát, s ezt igyekszem meghálálni. Így ha úgy alakul akkor újra gyári munkás leszek. Nem igazán tudom mit várok idén. Tavaly egy dolgot szerettem volna két Nightwish koncertet. Ez sikerült. Nem is akárhogyan. Nova Rock, EFOTT s egy Nightwish koncert... Mindenképp nehéz lesz überelni eme évet. Szokásosan, ha az első napot veszem akkor érdekes év lesz... Eleje barátokkal teli, aztán játékos, majd pihenős, ám fárasztó évnek nézek elébe. Várós.

Nem is tudom mit mondjak itt a végén. Ahh, csak ennyit! Legyetek sikeresek és boldogok az új évben, legyen sok-sok új élményetek! :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Valami nem hagy!

Kezdem azzal a része ami inkább érdekel (másokat). Úgy tünik, hogy a munka amit végzek nem is végezhetném. Az indok egyszerű és szemét. Helyi közmunkát csak helyi lakos végezhet, más település lakosa nem. Lényeg, hogy én Győrben nem csinálhatom. Persze kérdéses hogy egy 1000 fős faluban ekkora munkanélküliségnél hogy lenne munkám? o.O Bár azt sem étem, mért kellet megvármi, hogy szabadságról vissza érjen a főnök, mért nem szóltak elöbb? Utállom a munkaügyit! :@ Holnap meg kb. 9-10-ig várhatok mire megtudok valamit! Tök jó! A másik: Reggel esett az eső, mindenki látta-érezte mennyire. Gondoltam elengednek - volt róla szó a beszélgetésen. Nem is készültem nagyon a mai napra. Beérek, szól a gondnok úr várjuk az öltözőben. (Ott öltöznek a lovászok, képzelhetitek mi van ott! Kb. 6x2 méter.) Vártunk, átmentünk a szembeni terembe. Ott is vártunk. 8-kor vissza az öltözőbe, ott aztán aludni próbáltam. Munkatársamnak sikerült is... Úgy horkolt, mint állat! Volt vagy 50dB. :O 8:45-kor aztán lejö...

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.) [youtube http://www.youtube.com/watch?v=R3UGbFtNVbA&hl=hu_HU&fs=1&border=1] [youtube http://www.youtube.com/watch?v=yYmyhEcvEvM&hl=hu_HU&fs=1&border=1]