Ugrás a fő tartalomra

Vallomások

Ennek is eljött az ideje. Illetve összefoglalom az utóbbi - elméletileg 6 hónapot, gyakorlatilag - pár hónapot. Ki akarom magamból írni, az E-ON-os dolgokat, az hogy mi foglalkoztat, és elmondani végre mit érzek. Talán senki nem olvassa.

Munka:
Sikerült úgy bele futnom, az E-on-os munkába, hogy közben már (feketén) dolgoztam. Fotózás volt, nagy lelkesedéssel, nagyobb szívásokkal. Lelkesedés megvolt, új lehetőség. Termékfotózás. Ami egy ideig jó, de a 200-iknál már nem annyira. Rengeteget tanultam, és kimerem mondani cipőt, táskát tudok jól fényképezni. A szívás része az volt, hogy kb. 4-5000 képet csináltam, ez nagyjából 400 ez-az. A végeredmény max. 200 ezer forint. Ami egyébként a dupláját éri. A másik, hogy mivel stúdió felszerelésem nincs, így a megrendelőnél csináltam, hátránya az volt, hogy beleszólt mindig. De a többi egy másik posztba... Na, a lényeg, munka után mentem fotózni, ez saccra is 10 óra intenzív odafigyelés, egy héten át. Ami miatt az első vizsgámat elbuktam, majdnem elvesztettem a másikat. Utána próbáltam össze egyeztetni, de a megrendelőnek minél előbb kelletek a képek. Értsd aznap mikor megjön a termék menjek, fotózzak, másnap adjam le! Mindezt termékenként 300 forintért, ami 3-5 kép. Egyesszere kb. 10-40 volt. Közbe teljesítsek is a másik oldalon. A végére belejöttem. Persze a következő héten elvesztettem mindkettőt. A fotózást azért, mert a megrendelő csinálja. (Minőségéről nem tudok nyilatkozni, de a gépe elég rossz állapotban volt.) E-ON-t azért mert a vizsgáztató kiszúrt velem.Egyetlen mondat miatt buktam az egészet. Nem vettem észre, ez van. :(

Terveim:
Jelenleg 2-3 dologra koncentrálok csak. A gimi mellet. Egyik a Pandora, a másik, a régi Ki vagy doki? fordítása. Nehéz a nyelvezete, de megküzdök vele. Mellette sok mindent szeretnék csinálni, de akkor semminek nem érnék a végére. Fotózni továbbra is fotózok, de félre tettem a programozás, és még egy-két dolgot. Haladok, de lassan. Pandora meg szinte visszafelé. -.-"

Szerelem:
Mondogattam, hogy két csaj van akivel kikezdenék: egyik leszbikus, a másiknak barátja van. Emiatt ketté bontom ezt a rész. Mert azért történtek dolgok. Amik megvilágítottak más dolgokat.
Floris: Úgy alakult, hogy megint egymás közelébe kerültünk. Beszélgetések, itt aludt. Jól elvoltunk. Semmi komoly nem volt, csak alakulgatott. Mondtam neki, hogy nem teszek semmi míg az érettségit be nem fejezi, ami májusban lesz. Nem szeretném el vonni a figyelmét. Ez után, vagy e miatt minden szerte is foszlott. Ami meg lepett, hogy a csaj akibe "szerelmes" megint feltűnt a színen. Annyira össze-vissza hülyíti, hogy nem szeretnék találkozni vele. Érdekes módon a Mórában elég nagy az egy főre jutó leszbikusok száma! o_O Tanultam az esetből, immár sokadszor. A szabályaimat nem véletlen hozom meg.
Rogue: Kitalálható, neki van barátja. Tényleg úgy gondolom, hogy a végzetem. Nem szeretem, de kedvelem, és kicsit félek is Tőle. Nem tudtam még kiismerni. (Kicsit sem.) Amiket mostanában mesél, az azért aggaszt. Nem nagyon jár sehova, egyre laposabb a kapcsolata. Ami viszont igazán meglepett, hogy azmondta, hova ugráljak már én? 20 éves... Komolyan kiakadtam. A kérdésemre, hogy a barátjával akarja-e leélni az életét, nem válaszolt. n nem hinném. Elfogadom - fájó szívvel, hogy nekem sosem lesz esélyem nála, de akkor is... Remélem, most hétvégén tudok beszélni Vele.

Több nincs. Hosszú lett, rég nem voltam. Biztos írok, majd még. Most viszont suli.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Valami nem hagy!

Kezdem azzal a része ami inkább érdekel (másokat). Úgy tünik, hogy a munka amit végzek nem is végezhetném. Az indok egyszerű és szemét. Helyi közmunkát csak helyi lakos végezhet, más település lakosa nem. Lényeg, hogy én Győrben nem csinálhatom. Persze kérdéses hogy egy 1000 fős faluban ekkora munkanélküliségnél hogy lenne munkám? o.O Bár azt sem étem, mért kellet megvármi, hogy szabadságról vissza érjen a főnök, mért nem szóltak elöbb? Utállom a munkaügyit! :@ Holnap meg kb. 9-10-ig várhatok mire megtudok valamit! Tök jó! A másik: Reggel esett az eső, mindenki látta-érezte mennyire. Gondoltam elengednek - volt róla szó a beszélgetésen. Nem is készültem nagyon a mai napra. Beérek, szól a gondnok úr várjuk az öltözőben. (Ott öltöznek a lovászok, képzelhetitek mi van ott! Kb. 6x2 méter.) Vártunk, átmentünk a szembeni terembe. Ott is vártunk. 8-kor vissza az öltözőbe, ott aztán aludni próbáltam. Munkatársamnak sikerült is... Úgy horkolt, mint állat! Volt vagy 50dB. :O 8:45-kor aztán lejö...

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.) [youtube http://www.youtube.com/watch?v=R3UGbFtNVbA&hl=hu_HU&fs=1&border=1] [youtube http://www.youtube.com/watch?v=yYmyhEcvEvM&hl=hu_HU&fs=1&border=1]