Ugrás a fő tartalomra

Telefon lett!

Kis késéssel, de erre is rászántam magam. Az Anis próbálkozásom történetének vége.

Röviden a lényeg, hogy dobott két visszahívót szombaton. Felhívtam, és mondta, hogy félóra és itt van. Vártam és vártam, majd egy óra várakozás után kiírtam a DVD-t neki, s átvittem. Felhívom, hogy itt vagyok előtettek, erre nem is volt otthon. Betettem a DVD-t a postaládába, és mondtam neki, hogy este telefonon mindent elmondok. A talit is lemondtam. Este felhívtam, s mindent kibeszéltem magamból. Kértem, hogy ne keressen, ha csak akkor képes jönni, ha kellek, ez nem barátság. Kimondtam végre, hogy tetszik nekem, és kikezdtem volna vele. Kicsit kötözködött, hogy mért nem mondtam eddig, de mivel jelentősége nem volt. Hagyta. Nem zárkóztam el teljesen, akkor jöhet, ha be tudja tartani amit ígér.

Végül is, ezzel jöttem rá megint, hogy nincs is normális (értsd lelkileg kiegyensúlyozott) csaj a közelembe. Nem részletezem, nézzen mindenki magába. Ha azt látja, hogy nincs barátja, vagy fél elkötelezni magát, akkor nekem van igazam. (Adott, hogy nem érdekel az a csaj akinek van barátja.) Persze nekem is vannak bajaim, de leküzdöm őket, és elhiszem, hogy lehetek még szerelmes, vagy épp boldog.

Ez lenne az elmúlt párnap. Pedig lényegében csak unatkoztam! :D

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...