Ugrás a fő tartalomra

Vasárnap

Hosszú volt ez a mai nap. Kedves öcsémnek megjött az utolsó postás fizuja. Legyen akkor ivászt. Mért is ne. Fél kettőkor mentünk ki, és kezdük el. Elötte csevegtünk egyet Vyca-val, nem jött, bár öszintén éerdekes lett volna. Személy szerint, kb. 2 deci Hubi33-at és 1,5 liter rört ittam. 3-kor már jötünk is haza. Szerintem ez volt a probléma. Éjjel és délelött sikerült szugába kiadnom a gyomortartalmamat. Végül már semmi nem volt bennem. Mint egy gyomor mosás! :D Már jól vagyok, de ilyen esetekben szoktam elgondolkodni iszom még valaha... Persze fogok, csak ésszel kéne! :)

VycaWood! :)

Kedves Vyca unatkozott ma, így készült pár kép nekem ez a kedvencem! Itt található a többi! A középső kifejezeten jó lett! Más inkább nem írok. :$ ;)

Fontos!
Az oldalon mindent szerzői jog véd! Az engedélyem nélkül bármit közölni tilos, és jogsértő! Ez vonatkozik az eddigiekre, és az ezutániakra is! Esetleg fikablogról, vagy más hasonlóról jöttél, akkor a kérlek távozz! Köszönet mindenkiek!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...