Ugrás a fő tartalomra

Aussie

Elsőnek a munkáról mesélek, mert az rövid. Főleg mert nem sokat akarok róla mesélni. Március elejével végleg otthagytam a raktárat. Boldog vagyok, igazán nem hittem volna, hogy leszek csak irodista. Ezt mondod nekem két éve, tuti kinevetlek. Akkor még épp a takarító gépen ültem. Persze sok apróságnak, s pár embernek köszönhetem. Mióta fent vagyok, jobb. Fura, de nem zavaró, hogy kiesett a raktár. Nyugodtabb vagyok. Sajnos a cég, viszont egyre több problémával küzd. Ezek közül csak az egyik az ember hiány. Engem nagyon ezek nem érintenek. Esetleg valaki csesztet akkor megvonom a vállam. Tudom, szerencsés vagyok, amíg lehet itt leszek. Van célom, annak egy feltétele van itt a legjobbat nyújtani. Nap nap után. Akkor kapok fizut, s érhetem el a célt.
Ennek örömére egy hónap alatt kétszer voltam beteg. Elég meglepő, nem szoktam. Most viszont összejött. Mellettem a büfés nő lázasan, napokig… Várható volt, hogy ez lesz. Utána Zsu fertőzött meg. A napok, olyan jók. Előre lehet sejteni mi jön. Mármint részben, ezek a fix dologok, meg pár emberke teszi igazán élvezetessé a napokat.
A hónap eleje óta megint kényelmesnek érzem a világot. Rájöttem, hogy ez a boldogság. Érdekes volt. Azóta viszont fel tudod idézni. Nyugodtabb vagyok. :)

Múlthét szombaton kiderült, hogy Lulu-nak 6-7 kicsije (lehet). Egyből le is szerveztem két találkozót. Egyet Oscar-ral, egy Tanmark’s kutyussal, egyet magával a kennellel.
Oscar-ba szerelmes lettem. Volt szerencsém látni séta közben egy Collie-t is. Akkor értettem meg, hogy jól választottam. Szóval storytime. :D A két kuty nagyon hasonlít. Temperamentumban, viselkedésnem és kinézetben viszont nagyon más. Kinézet képen nem is jön át, csak ha ott állsz. A Borderek olyan kis vékonykák. Törékenynek tűnnek. Az Aussie-k erősebbek. Ez nagyon megfogott. Láttam, hogyan játszik a két kutya. A Border sokkal inkább munka kutya, mint a Aussie. Látszik, melyik van inkább birkákra, s melyik marhák terelésére. (Valljuk meg, ebbe a világba egy “marha” terelő jobb ötlet. ;) ) Amit viszont a gazdái meséltek az, hogy mennyire nyugis lehet.



from WordPress http://starwish.hu/2018/03/aussie/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Valami nem hagy!

Kezdem azzal a része ami inkább érdekel (másokat). Úgy tünik, hogy a munka amit végzek nem is végezhetném. Az indok egyszerű és szemét. Helyi közmunkát csak helyi lakos végezhet, más település lakosa nem. Lényeg, hogy én Győrben nem csinálhatom. Persze kérdéses hogy egy 1000 fős faluban ekkora munkanélküliségnél hogy lenne munkám? o.O Bár azt sem étem, mért kellet megvármi, hogy szabadságról vissza érjen a főnök, mért nem szóltak elöbb? Utállom a munkaügyit! :@ Holnap meg kb. 9-10-ig várhatok mire megtudok valamit! Tök jó! A másik: Reggel esett az eső, mindenki látta-érezte mennyire. Gondoltam elengednek - volt róla szó a beszélgetésen. Nem is készültem nagyon a mai napra. Beérek, szól a gondnok úr várjuk az öltözőben. (Ott öltöznek a lovászok, képzelhetitek mi van ott! Kb. 6x2 méter.) Vártunk, átmentünk a szembeni terembe. Ott is vártunk. 8-kor vissza az öltözőbe, ott aztán aludni próbáltam. Munkatársamnak sikerült is... Úgy horkolt, mint állat! Volt vagy 50dB. :O 8:45-kor aztán lejö...

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.) [youtube http://www.youtube.com/watch?v=R3UGbFtNVbA&hl=hu_HU&fs=1&border=1] [youtube http://www.youtube.com/watch?v=yYmyhEcvEvM&hl=hu_HU&fs=1&border=1]