Ugrás a fő tartalomra

Kedvem, meg egyebek

Az az igazság, hogy álmos vagyok, de valahogy nem megy, hogy lefeküdjek. Nem tudom mi vár holnap. Amíg ébren vagyok addig, tudom mi történik. Az elmúlt napokban viszont kicsúszott a kezemből az irányítás.

Elsőnek a fogam tört le, az persze azóta sem lett jobb. Az íny most is fáj, rettegek, hogy mi lesz vele... Tegnap előtt meg ittunk, kicsit túl sok volt a whisky. Szóval most ezek a piák vannak tiltó listán: Vilmos, Unicum, Jagermeister, Black Velvet, de biztos gyarapodni fog még. Tegnap délelőttöm azzal telt, hogy aludtam meg hánytam. Hogy mit a legjobb hányni... Vizet, a legrosszabb a gyomorsav, mikor már üres a gyomrod.

Amit még akartam, hogy elkezdtem vezetni a kedvemet a MoodPanda extico-n. Érdemes figyelni, akit érdekel, naponta van hogy többször is kiírom.

(Ma nincs kép, nem tudom mit tehetnék ki, egy ilyen negatív poszthoz.)

Next?

[exif id="4281" show="iso,aperture,shutter_speed,focal_length,created_timestamp"]

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!