Ugrás a fő tartalomra

Új év, új kezdetek

Vajon egy új év kezdetekor, akkor abban a 24 órában hány ígéret és fogadalom hangzik el? Idén nem fogok beszállni közéjük Reménykedem, hogy többet blogolok majd. Emlékezve így is IceCat-re, hiszen talán mi voltunk a legöregebb bloggerek. Ő 2001 óta, én 2003 óta írtuk. Most már csak én vagyok. Szeretem a blogom, szeretem az év eleji új kezdeteket.

Mivel az utóbbi évben nem voltam, túl aktív, így szinte biztos, hogy flashbackel fogom megoldani az elmúlt esztendőt. Sok minden történt, KisRóka belépett az életemben, munkám is van. Fotózásban is haladok. Idén már talán társam is akad Kornél személyében. Szóval zajlik az élet, s idén a 30-at is betöltöm, paff. :)

A világ változik, s vele én is. Mindenki. Fájó veszteségeim is voltak. Örömteli találkozások is akadtak. De sajnos a barátok inkább csak mentek, jönni nem jöttek. Összefoglalva ezt az össze-vissza bejegyzést, ha velem tartotok egy fura de izgalmas blogot követhettek. Az elmúlt év alkotásait fokozatosan hozom. Szerintem visszadátumozom őket ahogyan szoktam. Persze mindig jelezni fogom. A kinézet továbbra sem végleges, de sosem lesz az. :)

Nos, szóval kitartást az évhez, talán idén eljő a zombiakolkapszis. :D Én már várom. :P

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!