Ugrás a fő tartalomra

Álomnapló: Világvége

Sikerült Ivivel álmodnom, volt benne minden. Viszonzatlan szerelem, világvége, fotózás, meg egy kis furcsaság.

Az elejére alig emlékszem. Egy, vagy talán két átriumos családi ház lehetett. Az biztos, hogy az ablakomból láttam Ivit. A házak egy folyóparton voltak. Egy este hála a mostani meteor rajnak, jöttek a meteorok. Olvastam, hogy az egyik eljutott a földig. Na, az álmomba nem csak egy. Elég sok, volt ám futkosás meg pánik. A végén viszont gyönyörű volt az ég, azt álmomban le is fotóztam, majd vissza mentem a házhoz. Ott Iviék háza lángolt, de csak a gang. Az is inkább csak a növényzet. Mikor eloltottuk leültünk filmet nézni. Akkor öleltem át. Kérdezte miért, csak annyit válaszoltam, hogy a világvége hangulat miatt. Engedte. A haját szagoltam, s a nyakát csókoltam. Igazából hidegen hagyta mit teszek. Végül elkezdett átöltözni. Akkor már álmomban is éreztem, hogy nem én vagyok a szerencsés. Mielőtt felébredtem volna, valaki mással ment el aludni a szobájába.

Ennyi lenne. Pár dolgot megint sikerült bele szőni. Odaát-ot, egy hírt, s Ivit. Érdekes volt, de lehetett volna jobb vége is...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Most már elég!

Tegnap kiakadtam, végülis "csak" 6 évembe telt. :O Volt róla szó, hogy lehetek védett fogyasztó a gázosoknál. Lényegében mégsem. Ezen aztán kiakadtam. Soha nem fogom megérteni, hogy a munkákhoz rokkant vagyok, de az állami segírségekhez nem! Azt is írtam, hogy nem is lehet meg a szolgálati időm. Eldöntöttem, a médiához fordulok, és addig megyek még választ nem kapok a kérdéseimre! Elsőnek egy megyei lap, aztán majd meglátjuk... Anyu tegnap beszélgetett EdE-vel. (Ami olyan volt mintha leoltotta volna.) Hát, elég szarvolt halgatni. Rájönni, hogy ha akarnák sem tudnák a saját lábamra állni... Magam allat vagyok, nem birok dolgozni, ebből adódóan bulizni sem. Öcsém orrba-szájba csajozik, én meg...... Szóval rettentően elegem van!