Letargia!

"Megint suli, hol tágítják az agyam!"

Még mindig letargia, főleg, hogy beszéltem Judittal, s találkoztam Esztivel. De egy fokkal jobban vagyok... Álljon itt egy mese, vagy igaz történet? (Szólok angol tudásom hiányos, csak magam szórakoztatom vele!)
Unce upon time... A long era... Élt egy srác talán én, nem tudhatom. Megszületett, élt, halt, vagy nem is Volt? VAN! Meg játszotta az utolsó utáni esélyét, s valóra vált egy álma. Csak rajta múlik mi lesz ez után. Talán viszi valamire, talán nem. S olyan lesz, mint apja... ALKOHOLISTA!!!! Az ÉLET-e a kezében van, tán végre tesz is érte valamit. Szeretne nyomot hagyni mint a tinta a papíron, maradandót. Nem vágyik utóda, "csak" szerelemre... Szeret számítógép mellet lenni, zenét hallgatni. Írni, újat tanulni. Kevese van, de azt nem vehetik el tőle, hisz az elméjében van. Vajon sikerül neki az mit meg álmodott? Hogy összehozza a biológiát a számítástechnikával? Egy ÉLET-ben? Vagy a feledés homályába jut? Rajta áll! Nincs mesémnek vége, hiszen akárki lehet Ő! Az esélyt meg kapta Ő dönt él-e vele, s mire használja! A remény örök éltető erő! Higy magadban, s feltárul előtted a világ! Nézz előre, s hagyd a múltat, a hibáid. Látod neki is sikerült, mert akart, s ezt valaki díjazta OTT FENN... THX GOD Osiris & Izis! No bye, mára ennyi jót és uncsit bírtam összehozni: Búcsúm Mark Anthony & Tina Arena duettje a Zorro Álarcá-ból. Szóljon hát. (Click)