Ugrás a fő tartalomra

Negyven nap

Még van idő a kis kutyóig. Igaz nődögél, kapok képeket, videókat. Ezeket most már tényleg hozom, de nem erről akartam beszélni. Ma Irisa-t szeretném bemutatni.

Az egész történet valamikor régen 2013-ban kezdődött. Mikor még öcsém raktárosan tanult. Akkor voltak csoporttársak. Igazából már akkor szimpatikus volt. Igazán élőszóban viszont egyszer sem jutottunk a sziánál tovább. Igaz cseten egész jókat beszélgettünk, míg nem lett párja. Ezt már észrevettem, mindig csak addig tudok beszélgetni velük amíg nem lesz valaki. Most is tudom ez lesz a vége. Igazán nem is tudom mit akartam kihozni. Nagyon nem szeretném leírni a helyzetét. Ami fontos, hogy van egy Kispocka (lánya). Remélem hamarosan haza jön. Hiányzik egy barát aki olyan mint ő. Persze öcsém meg is kérdezte, akarok e valamit. A válasz, hogy nem. Tényleg nem. Azt szeretném, hogy most még Ő se akarjon senkit. Nagyon szívesen ott lennék mellette. Barátként. Segíteni neki, Pocokra figyelni, s önmagára. Kicsit össze szedni magát. Hagyni szabadnak lenni, s közben amennyire lehet megvédeni. Csak ott lenni az életükben.

Nekem most a legfontosabb a szőrgombóc. Azért szőrgombóc, mert még nem tudom a nemét, így a nevét sem. Annyit már tudok, hogy kinyíltak a szemeik. Már játszanak, de a mára ígért videót még nem kaptam meg. Persze ettől én elkezdtem változtatni az életemen. Lezártam egy fura korszakot az életemben, rakodok, már három hete edzek. Szóval haladok. Még sok olvasnivaló van. Kicsit anyagilag is meg vagyok csúszva. Meg is leszek még, mert van egy két várható kiadásom. Jó haladni ezen az úton. A munka viszont egyre rosszabb. 4 hétig kellet a világvégén lennem. Van egy sejtésem, hogy ezt a hónapot még letöltöm, utána tovább állok. Újra ki fogok kerülni, mert kevesen vagyunk. Ellenkezhetek, de nem hiszem, hogy sokra megyek vele. Szóval jöhet a meló keresés. Igazán ha nem kutyabarát akkor ha lehet egy műszak, ha igen. Pff! Amennyit akarnak bent leszek.

A kiemelt kép egy régebbi Irisa kép az annyira Ő, a bejegyzésbeli mai. Irisa ma



from WordPress http://starwish.hu/2018/05/negyven-nap/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megint költözés!

Most, hogy az Extra.hu bezárja kapuit, költözöm. 2008 óta volt ott a bolgom, miután Wordpress re váltottam. Szerettem, mert a magyar ingyenes szólgáltatók közt a legjobb volt. Két napig keresgéltem, mire rátaláltam a 000webhost.com -ra. Az ajánlások jók, egy próbát megér, így most az új címem: http://tmtlw.webuda.com/ (Hamarosan ott megtalálható lesz blogom legrégebbi verziója! :) )

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...