Ez egy érdekes poszt lesz, mert egy átirat. Az eredeti is itt van valahol a blogon , de inkább ezt teszem közzé. Lényegébe ugyan az, csak másképp fogalmazva. Kissé sem izgulva érkeztem a Freibe. Nem sokkal érkeztem előbb, kiválasztottam a kávét. Rumosat ittam, mert éreztem, hogy kelleni fog az alkohol. Úgy is készültem, hogy még iszok mellé majd. Léna is befutott. Nem akartam érezni, semmilyen módon. Mindent kizártam. Egyből hellyel is kínáltam mielőtt bármit is tehetett volna. Leültünk, és csak nézett. Egy idő után meguntam, és jeleztem, ő hívott engem. Bevallom tévedtem, nem arról akart beszélni amire tippeltem. Jól esett ez a tévedés, így megvolt az esélye, hogy másban is tévedek. Sajnos nem így lett. Kicsit kimásztam a csigaházamból, és jobban megnéztem. Látszik rajta, hogy már eszik glutént. Az arca kicsit pufibb lett, haja színtelen. Sőt bevallom, teljesen seszínű. Hiába néztem, már nem az volt akire emlékeztem. Remélem nem csak rájátszott. Mert az ahogy ki volt festve – mégh...