Talán most először, hogy webről írok bejegyzést (és laptopról), emiatt bocsánat a hibákért.
Már akartam mesélni mit hallottam. Egy új fajta “bértáblát” akarnak a pedagógusoknál. Ez alapján a diákok, és a szülők értékelnék név szerint a pedagógusokat. Azaz, ha egy tanár megszívat egy diákot, akkor a szülő is diák is lehúzza… Erre kevesebbet fog kapni! A vicc ebben az, hogy most van a kötelező tesz év. Mi lesz, ha ez élesben megy majd? Erre jön, hogy A Falu megint újított, eme Falunak a polgármestere mondta: “Amíg fent törvénytelen dolgok történnek, addig én is megteszem!” Összefogott egy másik faluval és most egy tanár két faluban tanít… Kész!
Holnap nekem meg ombudsman… Kíváncsian várom mi lesz majd megírom!
Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése