Ugrás a fő tartalomra

Niki-ta (+18)

Rám néztél, nem tudtam mit is várhatok. Te már döntöttél. Felé ugrottál, és a kés a kezedben nem hagyott kétséget. Egy pillanatra lelassult az idő. Láttam arcod, barna szemed, szinte fekete volt a dühtől. A kezem automatikusan mozdult, a kést tartó kezed felé. Elkaptam a csuklód, és magamra rántottalak. Egymáson feküdünk a földön. Figyeltem tekinteted, amint hajad a szemedbe lóg, ahogy a szemed újra barna lesz. Felhúztad térded, a fájdalom átjárta testem. Elfordultál tőlem, de a felsődet még elkaptam. Könnyekkel küzdve tartottam, de kibújtál belőle. Fedetlen felsőtesttel, indultál a fegyveredért. Összeszedtem magam, és elkaptam a vállat, kezemben a Berettámmal. Egy kezeddel a pisztolytartó kezem csavartad, másikkal a pólóm nyakát tépted. Kezemből kiesett a 9 millis, és elhátráltam. Megszabadulva én is a felsőmtől. Hirtelen feléd futottam, és a falnak csaptalak testemmel. Halkan felszisszentél. A csók szenvedélyes volt. Mintha nem lenne már semmi, sem megbízó, sem küldetés. A melegítődet fogva tartottalak sakkban, de neked már volt terved. Lábaid körém kulcsoltad, és szorítottál. Elhátráltam a faltól, és így marad helyed. Hátra hajoltál, és kibújtál a nadrágodból. Kezemben tartva néztelek. Csábítón rám néztél, egy szál bugyiban. Elkezdtél futni a hálóba, két lépéssel beértelek. Elkaptam mindkét kezed, és a mellkasodhoz szorítottam. Egy gyengéd fejeléssel szabadítottad ki az egyik kezed. Hátra nyúltál, és kigomboltad a farmerom. Magam felé fordítottalak, te folytattad a műveletet, miközben én csókoltalak. Eszembe jutott a polcon a vadászkés. Levette, de te már előrébb jártál. A mellbimbómat haraptad. Éreztem, ahogy a vér folyik lefelé. Hátra dőltem, és kezedben hagytam a farmert. Késsel a kezemben feléd indultam. Elugrottál előlem. Beértünk a hálóba. Az ősrégi ajtóban megbújok trükk majdnem működött. A kés a földön koppant, a mások kezemben viszont az utolsó ruhadarabod volt. Néztük egymást, hogy most mi legyen. Mintha estélyi ruha lenne rajtad, úgy jöttél felém, és öleltél át. Selymes csókod adtál, és levetted rólam, ami még maradt. Megfogtál, és szorítottad. Nem maradtam adósod, kezemmel kényeztettelek. Ahogy újaim elbújtattam benned, éreztem a golyókat. Kicsit kikerekedett a szemem, hiszen nem láttam, mikor meztelen voltál. Kikaptam kezem, és kényszerítettem, hogy hátat fordíts nekem. A nyakadba haraptam, te ellöktél a fenekeddel. Tartva téged az ágyra estünk. Kevés helyed marad valahogy mégis rám ültél. Éreztem, a zizegés, és éreztem, ahogy nedvesedsz. Elengedtetlek, s te rajtam ülve fordultál meg. Hajad az arcomat csiklandozta. Nem diktáltál erős iramot, csak gyengéden, hogy mindent érezzünk. Kicsit hagytalak, majd elfordultam az ágyon, elsodorva téged is. Férfiasságom továbbra is benned volt. A tempót kicsit gyorsítottam, s hirtelen kijöttem belőled. Kezemet hasadra tettem, és erősen megráztalak. Hallatszottak a golyók, és a nevetésed is. A vállam bánta a játékot, mert vissza szerezted az irányító szerepét. Felültél és éreztem, ahogy a golyók a combomra esnek. Lágyan meg csókoltál, és újra rám ültél. Örült iramban haladunk a csúcs felé. Mikor elértük, majd összeroppantottad a medencém. Nem sokkal utánad én is megremegtem. Mellém feküdtél, kezedben a golyókkal. Mosolyogva néztél rám, s láttam kezed viszi vissza a helyére. Felkönyököltem, s figyeltem, ahogy eltűnnek benned. Megcsókoltam melled, majd ajkad. És elmentem megkeresni a ruháinkat.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Depresszíven!

Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)

Haladások!

Folytattam szélmalom harcomat a munkaügyis dologban. Voltam a megyei önkokmányzat nál. Igazából nem mondtak érdekeset. Átküldtek a Mukaügyi Főfelügyiség hez. Röviden onnan meg vissza az üvegpalotába. Magyarul: a munkaügyisek bármi megtehetnek, mert nincs ki számonkérné rajtuk. Szuper! Viszont jó hír: ma hívott a Kara Ákos . Igaz, egyenlőre nem tud fogadni, lévén sok dolga van hogy a pártja kormányra került, viszont nem felejtett el! Holnap egy munkatársa fog keresni, vele beszélem meg első körben a dolgokat! :) (És személyesen hívott, ezért vagyok FIDESZ -es! :D ) Haladok az "IceCat & BlackCat" rajzal. Kezdek megörűlni a haj miatt, de jó lesz. Már várom, hogy kész legyen. A Csicsergő éppen pihen, de a napokba azt is fejlesztni szertném. Első sorban most Twitter , és iWiW irányba, késöbb Blogger és több fiók irányba. Részletek majd egyszer! A mai kép = Omar-Dogan rajza. Címe: Rita ! Azért választottam ezt, mert szertném, ha egyszer így áttudnám rajzolni az embereket ...

Reklama, most T-mobil!

Az új T-mobil reklám nagyon megtetszet. Kicsit szenvedtem, de megtaláltam az eredetit is (ami német). Itt található a német videó. Szerintem a magyar sokkal-sokkal szebb. :) A szinkront, és a gyönyörű dalt Csondor Katá nak köszönjük! És várjuk a teljes dalt! :) (k)