Azt hiszem, kicsit szétestem... Újra elöjött az emberutálatom, és az életkedvem is kissé oda van. Jegjobb (bár nem szeretem ezt a szót használni) barátom leteszi a jogsit. Aminek tök örülök! A történet annyi, hogy az Ő Joe bácsika náluk járt, és "kapott" - nem tudom, hogy Ő vagy a család - 100 ezer forintot. Nekem is lehetne ilyen rokonom, de az ő eszét elvette a pénz. Ami a legszebb még az apámat sem érdeklem. Szülinapomat is huss elfelejtette, de tesóm volt élettársához csak mert látni akarta elment! Munkát sem találok, nincs semmi amit végezhetnék... (Keresek, noname! Nézz körül s látod, hogy nincs!) Tényleg jól érzem magam!
Többen itt voltunk, aztán volt földrengés, majd egy lökés hullám. Minden elkezdett roncsolódni. Érdekes módon az idősebbek estek el előbb. Majd elküldtek párunkat biztonságba. Rájöttünk, hogy ha jó helyen vagy nem lesz bajod. Visszatértünk, és szóltunk, de addigra páran elvesztek. Olyan is aki nekem fontos, nem tudom ki. Aztán elmentünk kajáért és belénk kötöttek. Közben volt több lökés hullám, meg kiderült nincs áram, egyáltalán nincs. Helyszínek: itthon, kert, Erfurti buszmegálló. Csak kasperre meg edére, Gábrisra emlékszem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése