Hát ja, Tina nélkül ébredtem. Szar volt, mint mindig. De szerencsére korán jött az SMS, délután Ő hozza az öccsét, s ha akar maradhat. Még jó hogy kaptam az alkalmon. Még ha tudtam is nem fogunk, sokat aludni. Nehéz lesz a holnap látom. Délelött nem történt semmi. Háromkor meg mentem Tináért. Játszani nem játszottunk, Ő PS-ezet, én olvastam. Utánna beájultunk az ágyba. Kicsit zavart de elfogadtam. Ez a lényeg. Este azért aljaskodtam, kicsit bántott is. A nap jó volt, de csak mert velem volt biztonságban.
Már fél órája valami hangulatomhoz illő számot keresek. Végülis egy magyar és egy angol lett a választott! Kezdek nagyon a kiakdás szélére érni. Bevallom, nincs kedvem a síró görcshöz. Az elmúlt 14-15 hónap rohadt kemény volt, az elötte lévőket még ennyhítette, hogy volt melletem valaki. Bár most a róla szóló emlékeimet s készülök mélyre temetni! Egy érzelem Egy titkolt érzemem, Ez mérgezett meg, Életem már szétesett, Várom a végzetet. Kis fények elvesztek, Útam végére érkezett, S csak ülök csendben, Várom valaki itt legyen. Sötét lelekem kietlen, Figyelem a neszeket, Senki nincs már velem, Félek örökre idevesztem. (2010.VI.11.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése