Ugrás a fő tartalomra

Területi majorette verseny

Tegnap előtt megvolt a második majorette verseny fotózásom. Sokat tanultam az előzőből, és úgy csináltam, ahogy nekem jó. Több mozgásterem volt, bár még mindig túl távolság tartó vagyok, így a pillanatképek továbbra is váratnak magukra. Sajnos legközelebb csak június 6-án lesz lehetőségem fotózásra.

Megint korán kelés, megint négy óra alvás. Nyúlra viszont egyszerűbb volt lejutni. Kicsit vártam, majd bevettem a sulit, körül nézetem. Alkalom fotózásra nem nagyon volt a folyosókon, de ezt már akkor is láttam. Menet versennyel kezdtek a lányok, ez egy száz méteres szakaszon van. Mivel már azért némileg már tudják ki lehetek, beálltam a kamerás mellé. Megérte, viszont a gépem ehhez nem elég jó. A kezdéseknél, nagyon gyenge képeket csinált. A menettáncból, alig van, olyan ami nekem is tetszik. Laza egyórás pihi után kezdődött a verseny második része. Itt esett le két dolog is. Nia megint pontozó bíró, és hogy ez bizony csapat verseny. Két lehetőség állt előttem, vagy a csapatot fotózom a 14-55-el, vagy a lányokat az 55-250-el. Mindent egy lapra téve az utóbbit választottam. Már csak képminőség szempontjából is. Érdekes volt, hogy az egyesület elnöke is elkapott a folyosón, hogy csináljam a képeket, s hol érhető el. o.O (Igaz, Ő is pázmándi.) Míg nem kezdődött gyakoroltak a lányok. Ekkor éreztem igazán jól magam. Talán ezek lettek a jobb képek. A verseny halad, és fotóztam. Egyik szünetben észre vettem a mi lányainkat kint a padon. Úgy hiszem nekem integettek, mikor fotóztam őket. Apró dolog, de jól esett. Kezdem érezni, hogy elfogadnak. A fotózás viszont magányos dolog. Legalább 40-90 centire kell lennem, de a legjobb ha 2-3 méterre vagyok. Így nem nagyon lehet beszélgetni. Nagy hibám, hogy nem is próbáltam. A végén busszal suhantam haza, és leszedtem a képeket. Kicsit neki is álltam, de hamar elaludtam.

Nagyon szeretem fotózni a Majorette-t, szép sport. Persze vannak kedvenc szereplőim: Lindus, Daniella, Dorina, Zsófi tőlünk, és pár lány a többi csapatból. Most, hogy vettem kártyát 1429 kép lett, ebből 540 került ki, plusz 460 van, amit ha kérik kiadok még. Termelékeny, s jó nap volt. Nem tudok választani, hogy mit hozzak ide. Sok van amit szeretek... Maradok a mi csapatunknál. A képen Lindus van. Ezen a képen az improvizációs versenyen vezeti a cadetteket. Azért szeretem, mert látszik az arcán, hogy élvezi, és az is, hogy gondolkozik. :) További képek erre vannak, és erre is.

Lindus vezényel!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...

A kennel

Mikor már tudtam, hogy milyen kutyát szeretnék, akkor jött az egyik legnehezebb kérdés. Nem, nem a menhely, kontra kennel. Tudtam, hogy kennelt szeretnék. Ennek oka, hogy első kutyaként szeretném ha teljes életet élne, s a kezdetektől nevelhetném. A kérdés, hogy melyik kennel. Magyarországon számos Aussie kennel van. Mindegyikről írok pár szót , de az már most elmondom, hogy ha 180.000 forint alatt tudsz venni akkor kockáztatod a kutya teljes életét. Ez az alap ár. Általában a fekete trikolor kerül 18o-200 ezerbe, a merle 220-250, míg a vörös és a vörös merle lehet akár 300 ezer is. Ez persze az ivartalanított hobbi kutyákra igaz. Azt nem vettem észre, hogy a csajok drágábbak lennének, de előfordulhat. Lehet most néhány kenneltulajdonos rosszallóan néz rám, de ha ezt az elején tudom sok apróságtól megkímélem magam. Igazából, azt sem értem miért nem lehet ezt a weboldalra leírni. Mi a titok ebben? Most akkor a kennelek. Nem mindet mutatom be, de amit igen, ott hozom a pro/kontra részt....

35. nap, egy kis merengő!

Véletlenül miközben a Nikit kerestem Facebook on bele botlottam a Dóriba. Egy olyan részét mesélem el a múltamnak amit lehet nem nagyon kéne. Lévén ezt Ő is látni fogja, mert bejelöltem. :D (Meg amúgyis olyan...) Dóri, ha jól emlékszem 4.-ben társult az osztályoz. A közelben lakott, így hamar barátságot kötöttünk. Megannyi emlék kötödik hozzá. Késöbb e barátságból adódóan ismertem meg Adrit (EdE nagy szerelmét), Danit és Dénest (ikrek), Kristófot, s még párakat. Apukája tesőr (volt?), náluk fogtam elöszőr fegyvert, és porcelán golyót. (Valószinüleg utoljára is.) Érdekes az anyukájára nem emlékszem. *-) Volt két macskája is, lehet innen a macska szeretetem... Most viszont egy másik történetet szertnék elmondani. Valamikor 5-ben lehetett, hogy eltörte a kezét. (Jó, nem ez a lényeg.) Egyik nap pedig overálban jött. Fura... Inkább nem is. Tisztán emlékszem rá. Felkar középig golt a jobb keze gipszbe. Egy rövid ujjú, rövid nacis, elöl zipzáros, fehér-sárga (föggőleges) csikos overál volt. ...