Ugrás a fő tartalomra

Második MondoComom

Fogalmam nincs hogyan fogom rendszerezni, azt a káoszt ami a fejemben van a Con kapcsán. Annyi mindenről szeretnék írni, de még nagyon kusza. Megpróbálok időrendben haladni, és a gondolataimat be-be szurkálom a szövegbe. (Ugyanekkor, ideje lenne egy helyesírás ellenőrző telepítése! :D Ami az Operában nem működik. :/ )

Szombat:
Jedi lányAnnyira időben sikerült kelne, hogy az még pénteken volt! Az éjjel maradékát sorozatok nézésével töltöttem. Majd készülődés, végül indulás. Nem is voltam igazán álmos. Megvettem a jegyet, kávéztam. Visszamentem az állomásra Lucy-ért, nem is voltam álom egészen míg a vonat el nem indult. Persze a vonaton nem szoktam aludni, meg a napkeltét ki nem hagytam volna. Felértünk Pestre, és elmentünk az Aréna Plázába. Venni akartam a fotómasinához 8 gigás kártyát. Csak épp azt nem vettem figyelmebe, hogy szombat reggel 8-kor semmi nincs nyitva. Komolyan csak a Tesco volt. Szóval irány a Hungexpo. Kicsit korán érkeztünk, így egy gyenge félórás várakozás után elég gyorsan a pénztárhoz jutottam. Megint V.I.P.-ként mentem, meghívott fotósként. A pénztárnál közölték, hogy itten nincsen a nevem, tessek elfáradni a sajtós bejárathoz. Én, a hova? Én meg a sajtó két külön univerzum. Nem voltam rest, kis bolyongással oda találtam, és lőn valóban sajtósként lettem felírva. Bejutottam, gyorsan fel Venomhoz, köszön, lelép. Leadtam a cuccom, mivel idén nincs olyan hely, ahol tárolhatom. Elindult Igor futása. Egész jól bírtam, bár az első négy órában semmi, zéró, nada, nyet nem történt. Lucy-t közben elvesztettem, de mikor újra láttam, már volt valakivel. Nem is zavartam, inkább róttam a köröket. Az új elrendezés nem tett jót a Connak. A belső terekben lehetetlen volt a normális fotózás, így ott alig jártam. Volt olyan helyszín, amit csak másnap fedeztem fel. Lassan persze beindultak némileg az események, és a nap is lement. Én átvedlettem a Onepiece-ba. Itt volt az a pont mikor kiakadtam az emberekre. Nem két pasit láttam női jelmezben. (Jelzem aki ide eljön egy komoly cosplayben, az nem viccel.) Én meg csak érdekes pillantásokat kaptam, hogy ez meg mi. Szóval nagy betűvel UNISZEX ruházat, sőt egy világszínvonalú gyártó terméke. Elegem lett, így még a koncert előtt távoztam, úgysem érdekelt.

Conszállás:
Megaselfie!Mikor odaértünk még mindig a Onepiece-ban voltam, de mikor megkaptam az ágyam tizenketted magammal átöltöztem. Mivel hulla fáradt voltam egyértelmű volt, hogy az alattunk lévő bárban iszok egy sör szép nyugiban. Meg persze nálam minden úgy kezdődik, hogy ittam egy sört. :D Ezután felmentem Lucy-hoz, hogy mi legyen. Persze eltévedtem a gangon. Mikor lementem nem néztem meg honnan jöttem ki. Mikor felmentem ügyesen el is tévedtem. Végül a recepciós csaj segített ki, s meg is egyeztük én ezentúl, ha meg szállok ott mindig a Párizs szobát kapom! :D Még öt Conos volt velünk egy szobában. Lucy belement, hogy legyen valami az este, azaz igyunk. Odamentem, elmondtam az álláspontom, és elmentünk ihatóért. Csakhogy egyikünk sem volt ismerős a környéken. Így a biztonságiaktól érdeklődtünk. Úgy, hogy közben mögöttük ott volt a kocsma. Értelmeset nem mondtak, de találtunk egy mini Coop-ot, amit én egyszerűen micro Coop-nak neveztem el. Akkora volt mint a szobám, vagy a tied... Visszamentünk, és neki álltunk vodka-narancsot inni. Ki-ki a maga módján részegedett. Az emberek váltogatták egymást, majd elő került egy vízipipa. Ekkor jött el a pillanat, hogy 24 óra után nyugovóra térjek. Elfeküdtem, és már aludtam is. Felkeltem. Időben emberek! Így tudtam egyet sétálni a környéken. Ami jó is volt, meg nem is. Esett az eső legtöbbször, ezért a fotózás elmarad. Persze arra is rájöttem, hogy vasárnap 7-kor nincs nyitva semmi. Szerencsére kávét tudtam venni. Az élénkítő hatására jött a szikra. Elmegyek nyugati, és letudom az egyik bakancslistás tételem. Így lett a zarándoklat a Starbucks-ba. Csalódtam a cappuccino-jukba, de lett poharam. Időben visszaértem, már mehetünk is a buszra.

Vasárnap:
HarlequinKi is mentünk a buszmegállóba. És vártunk. Meg vártunk. Mire kiderült, hogy a busz nem jön. Vita minden felé, majd kijelenti a staffos, hogy 20 perc, s itt van. Jött is, ám nem fért fel mindenki. Így még 20 perc várakozás, és lám már utaztunk is a Con felé. Maga a Con, ahogy lenni szokott laposabb volt mint előtte nap. Igyekeztem jó képeket csinálni, de kimerült voltam,és a térdem is azt mondta, elég volt. Ötven méter séta után, pár méter bicegés, aztán öt perc pihi. Nem is lett túl produktív a nap. Egy-két jó kép lett csak. Érdekes az volt, hogy láttam Black Milk-es ruhákat. Egy N7 ruhát, egy sellő legging-et, és egyre nem emlékszem. Ez utóbbit a városban láttam, egy kínai csajon. Ó, majd ki hagytam, megismertem egy győri csajt. Kicsit beszélgettük, majd megegyeztünk, hogy akkor együtt megyünk négyen az euronight-al (egy sráccal volt). Na ők úgy leléptek kettő után, hogy pár méterre voltam tőlük. Éljen Győr. Az este viszonylag gyorsan eljött, én lemaradtam a nagy LOL-os balhéról szerencsére, de egy kisebb bunyót azért láttam. Nem fotóztam, mert nem része a Con-nak, és nem is éreztem okot rá, hogy megtegyen. A csaj végül lehigadt, pár ökölcsapás után, amit szegény föld szenvedett el. Metróval mentünk vissza a Keletibe. Kis idő marad, így kávé, cigi kombó, majd fel a vonatra. Úgy, hogy ha 15 percet csúszik bármi miatt, akkor nem jutok haza. Persze mindenki esküdözött, hogy maximum 1-2 percet. Vonat indulás 21:10. Igen ám, de harminckor még mindig álltunk. Gondoltam egyet, és utána jártam a dolgoknak. Akkor már ki volt írva, hogy 30 perc késés. Mire a információhoz értem ez 45 perc lett. Egyből nem voltam álmos, de azt is láttam én ma haza nem megyek. Az infós srác semmit értelmeset nem mondott. Vagy megyek, és boldog vagyok, hogy haza visznek, vagy adjam vissza a jegyem, és vegyek újat holnap. (Érted, újra kiadod a jegy árát! -_- Kártérítés nulla.) Végül 60 perc csúszással indultunk el, az ok egyszerű mozdony nem indult el. Rossz volt. Innen már szépen időben értünk Győrbe, csak épp egy órával a tervezett után. Voltunk páran akik ott ragadtak, vitáztunk, de értelme annyi volt, mintha most üvöltenél a monitornak. Én felemeltem a hangom, lévén nem volt nálam semmi pénz, így sem hotel, s a taxi nem jött számításba, ezeket számla ellenében visszatérítettek volna. (8000 HUF lett volna, hogy haza hozzanak.)Nos, miközben kiadáltam, a nő rámakarta húzni a függöny, mondván 23 órakor lejárt a munka ideje. Egy huszadrangú senki meg megfenyegetett, konkrétan.  Csoda, hogy még nyitva volt a pályaudvar ezek után. o.O Ez után nem volt mit tenni távoztunk.

Hétfő:
Pont éjfél volt mikor elhagytuk az állomás. Kis tanakodás, mi legyen. Négyen voltunk, két idősebb úr, egy koleszos srác és én. Mi fiatalok tova suhantunk. Én áramot, meg kocsmát keresve, a srác megismerni Győrt. Igen, így éjjel. Egy ponton elváltak útjaink, így máig nem tudom, hogy mi lett vele. Remélem visszatalált. Én jártam egyet a városban, de vasárnap éjfél után semmi nincs nyitva. Csak lestem, de tényleg nincs. Visszamentem az idős urakhoz, ekkor jöttem rá, hogy egy komplett kínai családot is kidobtak a hidegbe. (12 fok volt a leghűvösebb időben.) A legfiatalabb családtag szerintem 1-2 éves lehet. Gratulálok MÁV... Amíg nem vált túl fagyossá az idő, addig a Honvéd ligetben csöveztünk. Majd elindultunk egy benzinkút iránt, hogy valahol felmelegedjünk. A belváros szélén találtunk is nyitva egy OMV-t. Innen is köszönet, a kedvességükért. Egy órát voltunk ott, és egy kávét ittunk. Közben az idősek - szerintem - életre szóló barátságot kötöttek. :) Visszamentünk az állomásra, egy órával utána már nyitott is a váró. Ez volt 3-kor, nekem még két órám volt a buszig, és rohamosan fáradtam. Négykor a két társam elment Sopron irányába a vonatukkal, én átmentem a vidékibe. Szerencsém volt, a biztonsági őr kedves volt. Letehettem a táskám, s végig beszélgetett velem szinte. Még egy kicsit várnom kellet, de addigra már majd összeestem a fáradságtól. Csak eljött aztán az idő, hogy jöjjön a buszom. Fura utazás volt. Foltokban marat csak meg. Amint pislantottam egyet, már bólogattam is. Minden létező teknikát bevetettem, hogy ne aludjak el. Sikeresen haza is értem. Itthon cigi, meg pár apróság, és már nyomtam is az ágyat. Arra nem emlékszem mennyit aludtam, s milyen volt... Ez lenne hát a története.

Képek adatai:
Jedi lány: [exif id="4335"]

Megaselfie: [exif id="4336"]

Harlequin: [exif id="4333"]

 

Könyvtündér

[exif id="4334"]


 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vétkem

Álltunk egymással szemben, érződött a feszültség. Éreztem, hogy valami változott. Valami megfoghatatlan, valami ami bennem is ott van. Mélyen eltemetve. Nem hagyom kiszabadulni, és most itt áll velem szembe. A nő szemében akit szerettem, aki mindennél fontosabb nekem. Szemében ott lángolt, elfolytatlanúl, az én vétkem. Az én életem legsötétebb része. Az eltemetett múltam rám nézett. Félelemmel teli léptem előre. Nem változott rajta semmi. Bennem a sötétség nött, egyre csak. Éreztem, ahogy keresi a társát... Társam lelkébe. Elindult s éreztem, vagy futok, vagy elveszek. Többé nem leszek ugyan az. Újabb lépést tettem. A kedvesem szemében a sötét lángolás egy kevésbé látszott. Bezárta, de lelkébe, s nem eltemette, hogy többe elő ne jöhessen. Ott volt benne, égetve, emészte, lelkét széttépve... Megölve. A bennem lévő démon, az emlékek, minden aki csak bántott valaha, egy pillanat alatt emésztett fel. Nem jött közelebb, csak állt, és nézett engem. Nem tudta mi történik velem. Szembe nézt...

A kennel

Mikor már tudtam, hogy milyen kutyát szeretnék, akkor jött az egyik legnehezebb kérdés. Nem, nem a menhely, kontra kennel. Tudtam, hogy kennelt szeretnék. Ennek oka, hogy első kutyaként szeretném ha teljes életet élne, s a kezdetektől nevelhetném. A kérdés, hogy melyik kennel. Magyarországon számos Aussie kennel van. Mindegyikről írok pár szót , de az már most elmondom, hogy ha 180.000 forint alatt tudsz venni akkor kockáztatod a kutya teljes életét. Ez az alap ár. Általában a fekete trikolor kerül 18o-200 ezerbe, a merle 220-250, míg a vörös és a vörös merle lehet akár 300 ezer is. Ez persze az ivartalanított hobbi kutyákra igaz. Azt nem vettem észre, hogy a csajok drágábbak lennének, de előfordulhat. Lehet most néhány kenneltulajdonos rosszallóan néz rám, de ha ezt az elején tudom sok apróságtól megkímélem magam. Igazából, azt sem értem miért nem lehet ezt a weboldalra leírni. Mi a titok ebben? Most akkor a kennelek. Nem mindet mutatom be, de amit igen, ott hozom a pro/kontra részt....

35. nap, egy kis merengő!

Véletlenül miközben a Nikit kerestem Facebook on bele botlottam a Dóriba. Egy olyan részét mesélem el a múltamnak amit lehet nem nagyon kéne. Lévén ezt Ő is látni fogja, mert bejelöltem. :D (Meg amúgyis olyan...) Dóri, ha jól emlékszem 4.-ben társult az osztályoz. A közelben lakott, így hamar barátságot kötöttünk. Megannyi emlék kötödik hozzá. Késöbb e barátságból adódóan ismertem meg Adrit (EdE nagy szerelmét), Danit és Dénest (ikrek), Kristófot, s még párakat. Apukája tesőr (volt?), náluk fogtam elöszőr fegyvert, és porcelán golyót. (Valószinüleg utoljára is.) Érdekes az anyukájára nem emlékszem. *-) Volt két macskája is, lehet innen a macska szeretetem... Most viszont egy másik történetet szertnék elmondani. Valamikor 5-ben lehetett, hogy eltörte a kezét. (Jó, nem ez a lényeg.) Egyik nap pedig overálban jött. Fura... Inkább nem is. Tisztán emlékszem rá. Felkar középig golt a jobb keze gipszbe. Egy rövid ujjú, rövid nacis, elöl zipzáros, fehér-sárga (föggőleges) csikos overál volt. ...