“Mi végre szól a dal, ha nem neked íródott?”Hali! Semmi nem történt az elmúlt idő elején. Vége felé mer több is… Anyunak megcsinálták a fogát, felül mű lett. De nem látszik. Bár valahogy én még viszolygok egy kicsit.
A másik “kis” semmiség Erika… Az eleje Attilával é mentünk To-Rock-ba onnan meg lejártuk a diszkókat, nagy örömömre… (Igen szeretem a dizsiket!!! x-P) Utána vissza kullogtam Kedvenc rock kocsmánkba… Jön az igaz történet, mindennel, s hogy miért is gondolkodom mi legyen holnap (találkozunk-e). Ittam vígan a colám, s eszre vettem Ő-t. Amíg ittam a colám, gondolkodtam, szóljak e neki. Végülis csak oda ültem mellé. Ő néha fel ébredt, s vissza aludt. (Egyként nem láttam az arcát amíg fel nem emelte a fejét.) Míg egyszer csak az ölembe nem feküdt. :-) Itt már sejtettem, hogy a “zsákba csaj” kicsit más mit vártam. De simogattam, s figyeltem rá. Idővel felébredt, s beszélgettük egy keveset… És újra elaludt. Hajnalban fel mentünk a színpad alukálni, amíg fel nem ébresztettek, zár a “csehó”. Elmenetük az állomásra s ott aludtunk tovább (már aki tudott). Beszélgetés közben kiderült pár dolog: Tapolcai (sirály megint távol van), s igen, kicsit duci. Bár nem feledtem ezt egész idő alatt, mégis nagyon boldog voltam (túl boldog). Ez idáig oké, kicsit elvesztem mikor megkért kérgesünk együtt, hogy eltudjon jutni Celldömölkre. Idővel rá jöttem ez a rideg Élet. Szóval az Erika tetszik, s ha jön találkozunk, csak egy vissza tartó erő csak egy van… Vidék (Egyszer már meg jártam)… DE éljen az ÉLET! Szia!
“Sok ér egyet, egy ér sokat.” (Kinek hogy…)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése