Szép derüs reggel volt. Az ablakban a rózsa épp kibújt a napfényre. A város ébredezett. Én a kávémat ittam. Sinri a szobában aludt. Oda sétáltam az ajtóhoz, s néztem. Oldalán feküdt, ében fekete haja, a párnán olyan volt, mintha egy kis tintát cseppentetünk volna oda. Arca hó fehér, teste a takaró allat is tökéletes. Oda mentem, a kávém illatásra mint mindig, most is megébredt. Hunyorogva nézett rám. Oda nyújtottam neki a bögrét. Kétkézzel fogta meg, de felülni még lusta volt. Fogta, minta az lenne az óra ami ébreszti. Szeme sakrából rámnézet, játékosan elmoslyodott. Értettem mit akar. Elvettem a bögrét, ő kicsit feljebb csúszot. Mellé feküdtem, és úgy itattam. Nem szólaltunk meg. Csak élveztük a koffeint melegét. Gyorsan elfogyott, így más játék után nézett kedvesem. Mellkasomra feküdt, és hallgata szívverésemet. Kis idő múlva a hasamon kezde dobolni az ütemet. Elnevettem magam, átöleltem s egy csókot adtam neki. Már látszott rajta, hogy felébred. Szemében játékosság volt. Ráült a hasamra, és a ticseimmel játszott. Végig simítottam haját, le egészen a derekáig. Megfogtam topja szélét, és felfelé húztam, de Sinri nem engedte, hogy levegyem. Karját az oldalához szoritotta. Nem adtam fel, ilyen könnyen. Felülről támadtam. Nyakát csókoltam, haladtam kis lépésekben lefelé. Ujjam a top pántjába akasztottam, s lehúztam a vállán. Haja rejtekében folytattam, a csókokat. A mellén játszottam kicsit. Gyengéd harapással késztettem a bimbóját, hogy kemény legyen. Közben a másik kezzemmel, már a másik pántal babráltam. Mikor úgyéreztem, a áttérhetek a másik oldalra, kezemmel fojtattam amit elkezdtem. Sinri szenvedélyesen sóhajtozott. Nyelvem táncolt a bimbón, s kicsúsztatam kezeit a topból. Haja hosszan omlott le a hasáig, s takarta el mellét. Haladin kezdem tovább mikor megszólat a telefon. Sinri rám nézett, de az övé volt fontos. Egy utólsót csókoltam mellére, s vissza segítettem felsőjébe. Szomorúan figyeltem, ahogy telefonnal a kezében, elsiet a fürdőszoba rejtekébe.
Többen itt voltunk, aztán volt földrengés, majd egy lökés hullám. Minden elkezdett roncsolódni. Érdekes módon az idősebbek estek el előbb. Majd elküldtek párunkat biztonságba. Rájöttünk, hogy ha jó helyen vagy nem lesz bajod. Visszatértünk, és szóltunk, de addigra páran elvesztek. Olyan is aki nekem fontos, nem tudom ki. Aztán elmentünk kajáért és belénk kötöttek. Közben volt több lökés hullám, meg kiderült nincs áram, egyáltalán nincs. Helyszínek: itthon, kert, Erfurti buszmegálló. Csak kasperre meg edére, Gábrisra emlékszem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése